EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
260. A román nemzetállam a II. világháború után
 
   
Románia II. világháborús szereplését elsősorban - még mindig heterogén - területeinek megtartása motiválja, döntően a Szovjetunióval (Besszarábia) és Magyarországgal (Erdély) szemben. A mintegy százezer km2-t érintő 1940-es elcsatolások (221. térkép) után az elvesztett területek visszaszerzése érdekében vesz részt - versenyt futva Magyarországgal - a Szovjetunió elleni német hadjáratban (214. térkép). A kezdeti sikerek során nemcsak Besszarábiát és Észak-Bukovinát szerzi vissza, de a Denyeszterentúlt is megszerzi Odesszával.

A hadiszerencse fordultával 1943 nyarától hiába keresi a Szovjetunió nélküli kiugrás lehetőségét. Területi problémáinak - immár csak részleges - megoldására az utolsó pillanatban kerül sor (229c. térkép).

A Chisinau-Iasi irányú nagy szovjet támadás megindulása után 1944. aug. 23-án a román hadsereg, a történelmi pártok (Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Liberális Párt), valamint a kommunista népfront támogatásával Mihály király államcsínyt hajtva végre eltávolítja a németbarát Antonescu marsallt az ország éléről. A reakcióként bekövetkező német támadásra válaszul Románia hadat üzen Németországnak és Magyarországnak, s fegyveresen fordul szembe a német hadsereggel. A szovjet csapatok augusztus 31-én ellenállás nélkül vonulnak be Bukarestbe. Az 1944. szept. 12-én Moszkvában aláírt (Dél-Dobrudzsa kérdését függőben hagyó) román-szovjet fegyverszüneti szerződés értelmében Románia 12 hadosztállyal vesz részt - döntően Magyarország területén - a németellenes hadjáratban.

Románia átállása Németország legnagyobb területi vesztesége egyetlen esemény következtében a II. világháború során: a szeptemberi bolgár átállás után a németek gyors ütemben kénytelenek kiüríteni a Balkánt, nehogy a szovjet hadsereg bekerítse az egész balkáni német haderőt.

A jelentős katonapolitikai következményekkel járó átállás pozitívan befolyásolja Románia ("volt ellenséges ország") pozícióját a béketárgyalásokon. A megfogalmazódó magyar igények (249a. térkép) ellenére visszakapja az 1940 augusztusi második bécsi döntéssel (224. térkép) Magyarországnak juttatott egész Észak-Erdélyt.

Viszont az 1941-1944 között román közigazgatás alá került Transznisztria mellett természetesen elveszíti a győztes Szovjetunió javára az 1940 júniusában egyszer már elcsatolt, majd 1941-ben visszaszerzett Besszarábiát és Észak-Bukovinát is. Az elsősorban a san-stefanói békében (66. térkép) gyökerező hagyományosan jó bolgár-szovjet kapcsolatok mellett Bulgária semlegessége majd átállása miatt - és nem utolsósorban azért, mert nem is követeli vissza - Románia végleg elveszíti az 1940 szeptemberi craiovai szerződésben Bulgáriának átadott Dél-Dobrudzsát.

A két világháború között 295,0 ezer km2 területű ország összes vesztesége 57,5 ezer km2. A háború utáni Románia területe 237,5 ezer km2.


 

 
 
  <<| előző térkép

259. Alkotmányozó nemzetgyűlési választás Jugoszláviában, 1945

>>| következő térkép

261. A Székelyföld autonómiája, 1952-1968

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék