EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
262. A román nemzet Romániában, 1977
 
   
Románia (1977) 21.559,9 ezer lakosából 88,1 % román, 11,9 % kisebbség. A 40-ből 38 megye román többségű, ezen belül 27 homogén (Ó-Románia és Dobrudzsa teljesen). Nyolc megye - Cluj (23,4 % magyar), Arad (14,1 % magyar), Brasov, Caras-Severin, Maramures, Zalau, Sibiu, Timis - 66-90 %-os, három - Bihor 65,8 % (30,9 % magyar), Satu Mare (38,2 % magyar), Mures 51,2 % (43,7 % magyar) - 50-66 %-ban román.

A 7,9 % (1.713,9 ezer) magyar a lakosság többségét teszi ki Harghitában 84,5 %-al (14,1 % román) és Covasnában 79,1 %-al (20,6 % román). Az 1,6 % (359,1 ezer) német legnagyobb számban Timis (93,9 ezer = 13,5 %), Sibiu (92,1 ezer = 19,1 %), Brasov (35,9 ezer = 6,2 %) és Arad (38,4 ezer = 7,5 %) megyében él. A cigányok száma 227,4 ezer (1,1 %). Az 55,5 ezer (0,3 %) ukránból 32,0 ezer (6,5 %) Máramarosban él, a 34,4 ezer szerb közül 19,9 ezer (2,9 %) Timisben, 14,5 ezer (3,7 %) Caras-Severinben, a 20,5 ezer tatárból 20,1 ezer (3,3 %) Constantában, ugyanitt a 20,8 ezer törökből 17,4 ezer. A 17,5 ezer oroszból 12,3 ezer (4,8 %) Tulceában, a 9,3 ezer bolgárból 6,8 ezer Timisben, a 24,7 ezer zsidóból 9,2 ezer a fővárosban él.

Az 1992-es népszámlálás szerint a lakosság 89,4 %-a román, 7,1 %-a (1.620,2 ezer) magyar.


262a) Országgyűlési választás Romániában, 1946

1 Demokratikus Blokk (népfront)

2 Magyar Népi Szövetség

3 abszolút többség


A megszállt Románia 1946. nov. 19-i országgyűlési választásán a 7.859,2 ezer jogosult 88,2 %-a vesz részt. Győz a leadott szavazatok 68,7 %-ával a Demokratikus Blokk (Szociáldemokrata Párt, Kommunista Párt, Nemzeti Néppárt, Ekésfront, Tatarescu Liberális Pártja, Alexandrescu Nemzeti Parasztpártja), 347 képviselőt küldve a 414 fős nemzetgyűlésbe (Nemzeti Néppárt 90, SZDP 81, Liberális Párt 74, Kommunista Párt 67, Nemzeti Parasztpárt 28). Az 58 megyéből 52-ben abszolút, háromban - Brassó 48,0 % (Maniu Nemzeti Parasztpártja 20,4 %, Magyar Népi Szövetség 19,6 %), Maros 47,1 %, Botosani 39,4 % - relatív győzelmet arat, háromban (Udvarhely, Háromszék, Csík) vereséget szenved az MNSZ-től.

Második Maniu ellenzéki Nemzeti Parasztpártja 12,7 %-al (33). Legjobban Botosani (36,9 %), Máramaros (33,9 %), Naszód (31,2 %), Kis-Küküllő (26,4 %), Baia (25,9 %), Vaslui (24,9 %), Putna (22,3 %) és Krassó-Szörény (21,9 %) megyében szerepel. Harmadik a Magyar Népi Szövetség 8,2 %-al (569,7 ezer szavazat) és 29 mandátummal. Győz Udvarhely (87,4 %), Háromszék (80,6 %), Csík (74,0 %), jól szerepel Maros (38,8 %), Szilágy (24,7 %), Kolozs (22,3 %) megyében. Negyedik Bratianu Liberális Pártja 3,7 %-al, 3 mandátummal (Maros 15,2 %, Covurlui 12,6 %, Dorohoi 11,2 %), ötödik a Demokratikus Parasztpárt 2,2 %-al (2).


 

 
 
  <<| előző térkép

261. A Székelyföld autonómiája, 1952-1968

>>| következő térkép

263. A bolgár nemzetállam a II. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék