EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
263. A bolgár nemzetállam a II. világháború után
 
   
A versailles-i rendezéssel Égei-kijáratát is elveszítő Bulgária a II. világháború során - San Stefano (66. térkép), a Balkán-háborúk (96, 102. térkép) és az I. világháború (189. térkép) után - a tengelyhatalmak oldalán negyedszer tesz kísérletet Nagy-Bulgária megteremtésére. A hagyományos oroszbarátság miatt (és mert vele szemben nincsenek területi igényei) a Szovjetunió felé semlegességét deklarálja.

Románia megcsonkításával (221. térkép) és Jugoszlávia felosztásával (211. térkép) megvalósuló céljait azonban feladni kényszerül (225. térkép). A Bagrianov-kormány a nyugati Szövetségesek (amelyekkel hadban áll) szófiai bombázása után lemond minden háborús szerzeményről.

A lehetőséget a kiugrásra az 1944. aug. 23-i romániai fordulat teremti meg (229c. térkép). Váratlanul azonban a csapataival gyors ütemben határaihoz érkező Szovjetunió 1944. szept. 5-én hadat üzen Bulgáriának. A szovjet hadüzenet után kirobbanó felkelés szeptember 9-ére a Hazafias Frontot juttatja hatalomra. A szovjet hadsereg ellenállás nélkül vonul be az országba. A fegyverszünetet 1944. okt. 28-án írják alá Moszkvában a Szovjetunióval, Kairóban Angliával és az Egyesült Államokkal. A Tolbuhin hadseregcsoportjába illesztett bolgár hadsereg egészen Klagenfurtig jutva vesz részt a németellenes hadjárat befejező szakaszában (lényegében segítve a jugoszláv és görög partizánoknak, hogy elcsatolják Bulgáriától a háborúban szerzett területeket).

Az 1947. febr. 10-i párizsi béke értelmében Bulgáriától az 1941-ben megszerzett területek közül Jugoszláviához csatolják a Vardari Macedóniát és Kelet-Moraviát (összesen mintegy 28 ezer km2). Görögország visszaszerzi a 9,6 ezer km2 területű Nyugat-Trákiát (Xanthé, Evrosz és Rodopé kerületek), valamint Görög-Macedónia 8,5 ezer km2-es keleti részét (Kavalla, Szeresz, Drama). Ezzel Bulgária ismét elveszti kijáratát az Égei-tengerre. A délkeleti tengerpart mellett a Rezovszka-folyótól délre eső sávot (Karacadag) át kell adnia Törökországnak.

A béketárgyalások során Bulgária legalább a Marica és a Meszta közötti Nyugat-Trákiát (amely Neuilly előtt már kezén volt egyszer) próbálja megtartani, ekkor már Thaszosz és Szamothráké szigete nélkül). Próbálkozásai azonban nem járnak sikerrel. Görögország ugyanakkor a béketárgyalásokon benyújtja igényét a Pomákföld déli részére is, egészen az Arda-folyóig. A Szövetségesek a görög igényt sem akceptálják.

Megtarthatja Bulgária az 1940-es craiovai egyezményben Romániától elcsatolt 7,7 ezer km2-nyi Dél-Dobrudzsát (Szilisztra és Dobric/Tolbuhin kerületeket), amelyeket Románia nem is követel vissza (az 1944 októberi fegyverszüneti szerződés Dél-Dobrudzsa kérdését függőben hagyta).

Így összességében az ország 1940-1941 között 103,1 ezerről 156,7 ezer km2-re nőtt területe 110,9 ezer km2-re csökken.


 

 
 
  <<| előző térkép

262. A román nemzet Romániában, 1977

>>| következő térkép

264. A bolgár nemzet Bulgáriában, 1956

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék