EMA » térképek » Köztes-Európa »
265. Pirini Macedónia
 
   
Macedónia 1913-as felosztásakor Bulgária a 6,8 ezer km2-nyi (a terület 10,2 %) Pirini Macedóniát kapja (97. térkép). A felosztást (eltekintve a Neuilly-ben az SHS-nek juttatott 0,9 ezer km2 területű és 1921-ben 32,4 ezer lakosú Strumicai kiszögelléstől) 1919-ben, majd az 1947-es párizsi békében megerősítik.

Az I. világháború után a 156,5 ezer lakosú területen (Petric kerület) a Belső Macedón Forradalmi Szervezet/VMRO gyakorlatilag kezében tartja a közigazgatást. Az 1923 áprilisi választáson (190a. térkép) ez az egyetlen körzet, ahol az ellenzéki Alkotmányos Blokk győz, nem utolsósorban azért, mert az 1923 márciusi nisi bolgár-szerb egyezmény a határterület pacifikálásáról kihúzza lába alól a talajt. Georgiev tábornok 1934 májusi puccsa után a VMRO-t feloszlatják, Pirini Macedóniát felosztják a Plovdivi (Nevrokop, Razlog) és a Szófiai (G. Dzumaja, Petric, Sv. Vrac) tartomány között.

A II. világháború után Jugoszlávia - a Kommunista Internacionálé határozatát maga mögött tudva a macedoszlávok jogáról nemzetállam alapítására - létrehozza a Macedón Köztársaságot, s a (macedón származású Georgi Dimitrov bolgár kommunista vezető által is szorgalmazott) Balkán-föderáció keretében tervezi Pirini Macedónia csatolását hozzá (271. térkép). A tervet az 1948-ban a föderáció szovjet vétója és a jugoszláv-szovjet szakítás teszi ad acta. Ettől kezdve Jugoszlávia elismeri a macedón nemzetet, Bulgária viszont az 1958-as második szovjet-jugoszláv szakítástól a macedónokat ismét bolgároknak tekinti.

Kiélezi a macedón kérdést az 1958-ban alakuló (s csak Alekszij orosz pátriárka által elismert) ortodox macedón autokefál egyház. Nagy-Macedónia terve 1990-ben kerül ismét elő, amikor a novemberi macedóniai parlamenti választáson a VMRO győz.


265a) Macedónok Pirini Macedóniában, 1956

Az 1956-os bolgár népszámlálás szerint az országban 187,8 ezer (2,5 %) macedón él, lényegében az ekkor 6,5 ezer km2 területű és 281,0 ezer lakosú Pirini Macedóniában (178,9 ezer), ahol a lakosság 63,6 %-át teszi ki. A háború utáni első népszámlálás (1946) alkalmával nem közölnek erre vonatkozó adatot, jugoszláv forrás szerint a macedónok száma ekkor 252,9 ezer (azaz lényegében az egész lakosság).

Pirini Macedónia öt kerületéből a macedónok többségben vannak Sandanskiban (89,5 %; bolgár 7,5 %), Petricben (82,7 %; bolgár 15,2 %), Blagoevgradban (52,2 %; bolgár 45,1 %) és Razlogban (49,1 %; bolgár 49,0 %), míg 45,8 %-os kisebbséget alkotnak G. Delcevben (bolgár 49,5 %). A városok közül Blagoevgrad lakosságának 31,5 %-a (bolgár 64,2 %), G. Delcev 58,5 %-a, Petric 69,0 %-a, Sandanski 76,0 %-a, Melnik 90,1 %-a, Razlog 71,2 %-a, Bansko 85,5 %-a macedón.

A jugoszláviai (macedóniai) Strumica kerületben (1981) a 87,4 ezer lakos 92,1 %-a macedón (6,3 % török).


 

 
 
  <<| előző térkép

264. A bolgár nemzet Bulgáriában, 1956

>>| következő térkép

266. Országgyűlési választás Bulgáriában, 1946

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék