EMA » térképek » Köztes-Európa »
266. Országgyűlési választás Bulgáriában, 1946
 
   
Miután (Romániához hasonlóan) Bulgária is hiába próbál a Szovjetunió nélkül kiugrani a háborúból, 1944 őszén a szovjet hadsereg szállja meg, s támogatásával lényegében azonnal a kommunista párt kezébe kerül a hatalom (263. térkép).

Az első országgyűlési választást a megszállt országban eredetileg 1945. aug. 26-ára tűzik ki. A történelmi pártok felkészületlensége és a garanciák hiánya miatt az ellenzék számára kataszrófálisan korai időpontot az angolszász nagyhatalmak három hónappal elhalasztatják. A végül 1945. nov. 18-án rendezett országgyűlési választást - a garanciák elégtelenségének indokával - az ellenzék egésze bojkottálja. A jogosultak 85,6 %-os részvétele mellett a lényegében kommunista Hazafias Front (népfront) a szavazatok 88,2 %-ával győz, s ezzel az egykamarás nemzetgyűlés 279 helyéből 258-at szerez meg. Egypárti kommunista kormány alakul.

A nyugati hatalmak a választást nem ismerik el, s az 1945 végi moszkvai külügyminiszteri találkozón (ahol a hasonló romániai problémát is megtárgyalják) a győztesek megállapodnak, hogy a novemberi választások eredményeként létrejött kommunista kormányt kibővítik az ellenzéki pártok képviselőivel. Az erről folyó hazai tárgyalások kudarca után a Szovjetunió végül belemegy a megismételt országgyűlési választások megrendezésébe. Közben az 1946. szept. 8-i referendumon a lakosság - a jogosultak 92,7 %-os részvétele mellett - 92,3 %-os arányban a köztársaság mellett dönt a királysággal szemben. Szeptember 15-én megfosztják hatalmától a kiskorú II. Szimeont cárt és kikiáltják a Bolgár Népköztársaságot.

Az 1946. okt. 27-én - az eredetileg kitűzött időponthoz képest három hónappal ismét elhalasztott - megismételt országgyűlési választáson a jogosultak 94,3 %-a vesz részt. A győzelmet a szavazatok 70,8 %-ával a Hazafias Front (Bolgár Kommunista Párt, Nemzeti Földműves Párt, Szociáldemokrata Párt, Zveno Párt, Radikális Párt) szerzi meg, amely ezzel 364 mandátumhoz jut a 465 fős egykamarás nemzetgyűlésben. A népfronton belül a BKP egymaga 53,7 %-ot és 277 mandátumot szerez, koalíciós partnerei közül a Nemzeti Földműves Párt 13,3 %-ot és 67 mandátumot, a Szociáldemokrata Párt 1,9 %-ot (9 mandátum), a Zveno Párt 1,7 %-ot (8), a Radikális Párt 0,2 %-ot (4) ér el.

Az ellenzék összesen 29,2 %-ot és 101 mandátumot szerez. Ez lényegében Nikola Petkov 28,7 %-ot elérő és ezzel 89 mandátumhoz jutó Bolgár Népi Földműves Szövetségének eredménye, amely Sulcev kis Demokrata Pártjával Egyesült Ellenzék (ismertebb nevén Petkov-Sulcev Párt) néven indul. A 0,5 %-ot (9 mandátum) elérő Sulcev-párt csak Nyugat-Bulgáriában (a főváros mellett Szófia és Vraca tartományban) ér el számottevő eredményt. A fővárosban a BKP 54,4 %-ot, a BNFSZ 30,9 %-ot kap (Sulcev Demokrata Pártja 5,5 %-al harmadik).

A 465 fős országgyűlésben a kommunisták 277, szövetségesei 87 (összesen 364), az ellenzék 101 helyhez jut.


 

 
 
  <<| előző térkép

265. Pirini Macedónia

>>| következő térkép

267. Az albán nemzetállam a II. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék