EMA » térképek » Köztes-Európa »
267. Az albán nemzetállam a II. világháború után
 
   
A megszálló olaszok (210a. térkép) elleni partizánharcot az Enver Hodzsa vezette AKP (később Albán Munkapárt) hirdeti meg (1941. nov. 8.), s a Nemzeti Felszabadítási Front (LNC) vezeti. A Szovjetunió 1942. dec. 18-i deklarációjában kiáll Albánia függetlensége mellett. Az országot az olasz fegyverszünet után 1943. szept. 8-án német csapatok szállják meg. A felszabadítást a partizánhadsereg lényegében önerőből hajtja végre 1944. nov. 29-éig. A hatalom azonnal a - Zogu király visszatérését a jugoszláv AVNOJ-hoz hasonlóan már menetközben elvető - kommunisták kezébe kerül. Az 1945. dec. 2-i nemzetgyűlési választáson kizárólag a kommunista népfront (Demokratikus Blokk) jelöltjei indulnak, s a jogosultak 89,9 %-ának részvétele mellett 93,2 %-os győzelmet aratnak. Így az egykamarás 82 fős nemzetgyűlés összes helyét kommunista képviselő töltik be. Az 1946. jan. 11-i népszavazás eredményeként kikiáltják a népköztársaságot. Albánia lényegében a háború előtti határait kapja vissza (a Debar/Dibra fölötti Pocesti apró körzetével gyarapszik). Területe 28,7 ezer km2. A jugoszláv gyámkodás és konföderációs törekvések (271. térkép) problémáját a történelmi útja miatt függetlenségére különösen érzékeny ország számára az 1948-as szovjet-jugoszláv konfliktus oldja meg: a Szovjetunió továbbra is kiáll Albánia függetlensége, Albánia pedig (1961-ig) a szovjetbarátság mellett.


267a) Albán kisebbségek a határokon kívül, 1981

Albánia lakossága 1923 (817,5 ezer) és 1960 (1.626,0 ezer) között megkétszereződik. Az 1945-ös állapot szerint az ország 1.222,0 ezer lakosából 95,8 % albán. Az epiruszi Csamuriában élő albán csámokat/csamurokat a háború végén a Görögországból visszavonuló német csapatok elűzik (többségük az Egyesült Államokba menekül). A kisebbségek közül legjelentősebb a dél-albániai/észak-epiruszi görög 26,5 ezer fővel (2,4 %), valamint a 14,4 ezer (1,3 %) délszláv. Friss adatok (1989) szerint a 3.182 ezer lakos 3,3 %-a kisebbség: 1,8 % (55 ezer) görög, 0,5 % (15 ezer) vlach, 0,3 % (10 ezer) macedón.

Továbbra is számottevő albán kisebbség marad - az anyaországi nemzettel összefüggő etnikumot alkotva - a határokon kívül. A térkép a jugoszláviai (Macedónia, Koszovó, Montenegró) albán etnikumot ábrázolja az 1981-es jugoszláv népszámlálás alapján. Az 1989-es regionális fordulatot követő nacionalista hullám keretében és Jugoszlávia felbomlása után felerősödik mind a koszovói, mind a macedóniai albán kisebbség autonómia-, illetve függetlenségi törekvése (289. térkép). A görög Dél-Epiruszban hivatalos görög adatok szerint 10-15 ezer albán él (létszámukat megkérdőjelezi, hogy a regionális fordulat után 1991 júniusáig 82 ezer albánt toloncolnak ki Görögországból, s így is még mintegy 70 ezer marad ott). A dél-olaszországi albán kisebbség száma 261 ezer (ami az 1991-es menekülési hullám miatt módosulhat).


 

 
 
  <<| előző térkép

266. Országgyűlési választás Bulgáriában, 1946

>>| következő térkép

268. A görög nemzetállam a II. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék