EMA » térképek » Köztes-Európa »
27. Zsidók a Baltikumban, 1897
 
   
A Baltikum és Litvánia öt kormányzóságában 1897-ben összesen 477,1 ezer zsidó él, a lakosság 8,6 %-át adva (ld. még 6, 7, 8. térkép). Városban él 39,0 %-uk (a lakossági átlag 17,1 %), s a városi lakosság valamivel kevesebb mint egyötödét teszik ki. Területi eloszlásukat az öt kormányzóság között lényegében a Zsidó Elkülönített Körzet határa szabja meg: azon kívül (Észtföld, Lívföld, Kurföld) mindössze 13,0 %-uk él.

Észtföldön 1,3 ezer zsidó él (0,3 %), igen koncentráltan: 83,5 %-uk (1,1 ezer) Revalban, bár ez a város lakosságának csak 1,6 %-a. Városlakó az összes kormányzóságbeli zsidó 92,5 %-a (a városi lakosság 1,5 %-a).

Lívföldön ugyancsak koncentráltan található 23,7 ezer (1,8 %) zsidó: Rigában él 71,3 %-uk (16,9 ezer), a város lakosságának 6,0 %-a. A lívföldi zsidóság 85,8 %-a városlakó (a városi lakosság 5,3 %-a).

Az Elkülönített Körzet határa mentén húzódó Kurföldön 37,7 ezer zsidó él (a lakosság 5,6 %-a). Elhelyezkedésük viszonylag egyenletes. Városban él a kurföldi zsidóság 58,9 %-a (a városi lakosság 14,2 %-a). A lakosság többségét adják Friedrichstadt/Jaunjelgava városában. Mitauban mindössze 0,8 ezer zsidó él (a város lakosságának 11,1 %-a, a zsidók 2,1 %-a).

Az Elkülönített Körzetben lévő Kovno kormányzóságban a zsidók aránya 13,8 % (212,0 ezer fő). A kormányzóság egész területén megtalálhatók. Kovno városában a zsidók 11,8 %-a (25,1 ezer) él, a város lakosságának 35,3 %-os relatív többsége. Városlakó a kormányzóság zsidó kisebbségének 29,1 %-a (a városi lakosság 43,1 %-os relatív többsége). A városi lakosság abszolút vagy relatív többségét adja a zsidóság Kovno mellett az összes körzetközpontban (Vilkomirszk, Novoalekszandrovszk, Ponyevezs, Rosszieni, Telsi, Savli).

A szintén az Elkülönített Körzethez tartozó Vilnói kormányzóságban 202,4 ezer zsidó él (12,8 %), közel kétötödük a Vilnói járásban. Vilnában él 61,8 ezer zsidó, a kormányzósági zsidóság 30,6 %-a. Ez a város lakosságának 40,2 %-os relatív többsége (az etnikailag rendkívül szines 153,7 ezres város lakosságának 31,0 %-a lengyel, 20,4 %-a nagy- és kisorosz, 4,2 %-a belorusz; a litvánok száma mindössze 3,1 ezer fő, azaz 2,0 %). A kormányzóság zsidó kisebbségének 39,9 %-a él városban (a városi lakosság 42,5 %-os relatív többsége).

A II. világháború után a repressziók és a kivándorlás következtében a baltikumi Észtország, Lettország és Litvánia területén a zsidók száma az 1897-es 8,6 %-ról 1,0 %-ra csökken. A három köztársaságban (1970) élő 65,5 ezer zsidó közül Észtországban 5,3 ezer (0,4 %), Lettországban 36,7 ezer (1,6 %) - 83 %-uk (30,6 ezer fő) Rigában (a város lakosságának 4,2 %-a, az egész régió zsidó etnikumának 47 %-a -, Litvániában 23,6 ezer (0,8 %) zsidó él, 70 %-uk (16,5 ezer fő) Vilniusban (a város lakosságának 4,4 %-a).


 

 
 
  <<| előző térkép

26. Zsidók a lengyel területeken, 1897/1910

>>| következő térkép

28. Zsidó lakosság Köztes-Európa városaiban, 1897/1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék