EMA » térképek » Köztes-Európa »
275. A Német Demokratikus Köztársaság, 1949
 
   
A II. világháborús Szövetségesek közötti viszony megromlásával párhuzamosan kristályosodik ki a két német állam: az 1947 januárjában gazdaságilag egyesített angol és amerikai zónához ("Bizónia") 1948 elején csatolják a francia zónát ("Trizónia"), miközben a szovjet zónában végbemennek a szovjetizálás szokásos lépései (233. térkép). A Szövetséges Ellenőrző Tanács 1948. márc. 20-án felbomlik. A nyugati hatalmak 1948 jún. 18-án pénzreformot hajtanak végre Trizóniában (közvetlenül erre válasz Nyugat-Berlin szovjet blokádja).

Az 1949. máj. 8-ára kidolgozott alkotmány alapján megrendezett augusztus 14-i választás (CDU 31,0 %, SPD 29,2 %) után K. Adenauer alakít kormányt, s 1949. szept. 21-én a nyugati zónákból Bonn ideiglenes fővárossal megalakul a 248,0 ezer km2 területű Német Szövetségi Köztársaság.

A szovjet zónában 1949. jan. 25-28-i I. konferenciáján végbemegy a SED bolsevizálása. A május 15-16-i országgyűlési választás - amelyen az Antifasiszta Demokratikus Pártok Blokkja (SED, Liberális Demokrata Párt/LDP, CDU) indul egyetlen listán (234. térkép) - után a szeptember 16-i moszkvai döntésnek megfelelően 1949. okt. 7-én kikiáltják a 108,2 ezer km2 területű Német Demokratikus Köztársaságot, Kelet-Berlin fővárossal. Az NDK létét az NSZK a két állam 1972. dec. 31-i Alapszerződésében ismeri el.


275a) Nyugat-Berlin "köldökzsinórjai"

1 autópálya

2 vasút, személyforgalommal

3 víziút

4 Nyugat-Berlin repülőterei

5 az NDK határa

6 vasút, teherforgalommal

7 légifolyosó

8 ellenőrző pontok


Berlint a Szövetséges Parancsnokság közösen irányítja, s 1946 őszén egész Nagy-Berlinben rendeznek választásokat (234. térkép). A szovjet-nyugati kapcsolatok 1947-es megromlásával, illetve a két német állam kikristályosodásával párhuzamosan formálódik - hivatalosan 1948 januárjában kettéválva - a főváros szovjet megszállási zónájából Kelet-Berlin, a nyugati zónákból Nyugat-Berlin (sajátos városállami státusát csak az 1971. szept. 3-i négyhatalmi szerződés szabályozza). Berlin nyugati zónáit három nyugati ellenőrzés alatt álló légifolyosó, két autópálya, három személy- és egy teherforgalmat bonyolító vasútvonal és a Mittelland-csatorna köti össze a nyugatnémet zónákkal.

Az 1948. jún. 23-1949. máj. 4. berlini blokád során - amikor a Szovjetunió sikertelenül próbálja felszámolni Berlin nyugati zónáit - a kölcsönösen elismert légifolyosóknak lesz különleges jelentőségük: közel egy éven át ezeknek köszönheti a félváros fennmaradását.

Berlin státusa a későbbiekben sem jut nyugvópontra, válságai közül legmélyebb az 1958-61-es, amely a berlini fal felhúzásával zárul (235a. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

274. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, 1945-1955

>>| következő térkép

276. Államnemzetek aránya az európai nemzetállamokban, 1990

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék