EMA » térképek » Köztes-Európa »
276. Államnemzetek aránya az európai nemzetállamokban, 1990
 
   
Az európai nemzetállamok a két világháború közötti állapothoz képest (148. térkép) homogenizálódnak. A kontinens nyugati felén továbbra is speciális kivétel Belgium (59,4 %, illetve a három államalkotó nemzet 93,2 %), Svájc (65,1 %, illetve 93,2 %), valamint Spanyolország (72,3 %).

Köztes-Európában a speciális helyzetű Bosznia-Hercegovinában a bosnyákok aránya 43,7 % (a három államnemzet 98,4 %). Alacsony az államnemzet aránya Lettországban (52,5 %), Észtországban (61,5 %) Montenegróban (61,7 % crnagorác), Moldáviában (64,4 % román), Macedóniában (64,6 % macedón) és Szerbiában (65,8 %). Számottevő kisebbsége van Horvátországnak (78,1 %), Litvániának (79,6 %), továbbá Bulgáriának (87,9 %), Szlovákiának (85,6 %) és Romániának (89,4 %). Szlovéniában (87,6 %) 1981-91 között csökken 90 % alá az államnemzet aránya. Homogén nemzetállamnak tekinthető Magyarország (98,5 %), Albánia (98,0 %), Görögország (97,7 %), Lengyelország (97,4 %), Csehország (94,9 %) és Finnország (93,6 %).

Ukrajnában az államnemzet aránya 72,7 %, Belorussziában 77,9 %, egész Oroszországban 81,3 %.


276a) Államalkotó nemzetek határon kívüli aránya Köztes-Európában, 1990

A két világháború közötti állapothoz képest (148a. térkép) folytatódó nemzetállami homogenizáció ellenére Köztes-Európa két államnemzetének jó harmada az államhatárokon kívül él: az albán nemzet 40,6 %-a (Jugoszláviában 1.880 ezer, Görögországban 60 ezer) és a szerb 32,0 %-a (Jugoszlávia többi tagköztársaságában 2.100 ezer, Romániában 42 ezer, Magyarországon 20 ezer; a crnagorácok 29,4 %-a található Jugoszlávia többi tagköztársaságában).

A horvát nemzet 22,6 %-a él Jugoszlávia többi tagköztársaságában (916 ezer), Ausztriában (143 ezer) és Magyarországon (10 ezer). A magyarok 21,5 %-a található az államhatárokon kívül (Románia 1.802 ezer, Szlovákia 592 ezer, Jugoszlávia 379 ezer, Ukrajna 156 ezer, Ausztria 16 ezer). A románok 12,9 %-a (Moldáviával együtt számolva 2,4 %) él Ukrajnában (378 ezer) és Magyarországon (20 ezer), a szlovákok 12,2 %-a Csehországban (308 ezer), Magyarországon (110 ezer) és Romániában (21 ezer).

A bosnyák nemzet 8,9 %-a, az észt 7,0 %-a, a bolgár 6,9 %-a, a finn 6,8 %-a, a litván 6,4 %-a, a lett 6,1 %-a, a szlovén 6,0 %-a, a macedón 4,3 %-a, a görög és a lengyel 4,2-4,2 %-a, a cseh 0,6 %-a él a határokon kívül.

Az országhatárokon kívül él a belorusz nemzet 21,2 %-a (Oroszország 1.206 ezer, Ukrajna 440 ezer, Lengyelország 190 ezer), az orosz 17,4 %-a (Ukrajna 11.356 ezer, Belorusszia 1.342 ezer), az ukrán 15,3 %-a (Oroszország 4.363 ezer, Belorusszia 291 ezer, Lengyelország 230 ezer, Románia 56 ezer, Szlovákia 39 ezer).


 

 
 
  <<| előző térkép

275. A Német Demokratikus Köztársaság, 1949

>>| következő térkép

277. Az európai államok etnopolitikai helyzete a II. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék