EMA » térképek » Köztes-Európa »
277. Az európai államok etnopolitikai helyzete a II. világháború után
 
   
A II. világháború után Európa országainak többsége egynemzetű (276. térkép), s lényegében ennek felel meg politikailag centralizált nemzetállami berendezkedésük. Korábban tárgyalt történelmi okokból (61, 63. térkép) kivétel a föderatív politikai berendezkedésű Németország és Ausztria. Utóbbi esetében a versailles-i rendezés hozza létre kilencedik föderatív egységként Burgenlandot (169a. térkép).

Több egynemzetű országon belül vannak viszont (a szovjet tömbön kívül) olyan etnikai vagy történelmi régiók, amelyek a föderatív megoldást megközelítő különleges tradicionális vagy politikai státust, illetve kulturális autonómiát élveznek. A térkép a különleges státus létrejöttének sorrendjében említi e területeket (az 1980 májusi állapotnak megfelelően).

Finnországban a homogén svéd lakosságú Aland-szigetek (152b. térkép), illetve általában a svéd kisebbség (154. térkép) élvez széles önkormányzatot. Napjainkra teljesedik ki a térképen nem jelzett lappok önkormányzata (154a. térkép).

Speciális önkormányzata van Hollandiában a félmillió nyugatfriz lakta kétnyelvű Frizföldnek, a Dániához tartozó 37,1 ezer lakosú Feröer-szigeteknek, Nagybritanniában az 5,2 milliós Skóciának és az 50,4 ezer lakosú Man-szigetnek. Franciaországban önkormányzattal rendelkezik Guernsey és Jersey, azonban megoldatlan az 1,4 millió breton helyzete.

Spanyolországban a diktatúra 1975-ös bukása után helyreáll a 6,8 milliós Katalónia és az 525 ezres Baszkföld autonómiája. Portugáliában hasonlóképpen kapnak önkormányzatot a diktatúra 1974-es bukása után az Azori- és a Madeira-szigetek.

Olaszországban speciális jogállású Szicília, a közel 1,5 milliós Szardínia és az 1945-ben Franciaországtól elcsatolt (233. térkép) Aosta-Valley. Megoldatlan viszont az ugyancsak a francia határ mentén élő 100 ezer oxitán státusa. Speciális jogokat élvez a 238 ezres Trentino/Dél-Tirol (130a. térkép), valamint Friuli/Venezia Giulia (174a, 212, 252a. térkép).

Három olyan - szocialista - ország van Európában, amely többnemzetű, s nemzeteik államalkotó jellege a föderatív berendezkedésben is tükröződik. Közülük Jugoszláviában az 1974-es alkotmánnyal kiteljesített érdemi föderatív politikai berendezkedés valósul meg (a nemzetiségi kérdés szocialista körülmények között "mintaszerű" megoldásával). Csehszlovákiában az 1968-as reformkísérletet letörő intervenció (244a. térkép) után jön létre a szlovák nemzet egyenrangúságát célzó föderáció (a szövetségi állam 1992-es felbomlásáig áll fenn). A Szovjetunió 1922-es létrejöttétől (140. térkép) egészen az 1989-es fordulatig csak a föderáció formális jegyei vannak meg, azután pedig - nem utolsósorban éppen a nemzetiségi problémák miatt (278. térkép) - hamarosan (1991 végére) széthullik a birodalom (285. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

276. Államnemzetek aránya az európai nemzetállamokban, 1990

>>| következő térkép

278. Az európai Szovjetunió etnikai problémakatalógusa, 1991

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék