EMA » térképek » Köztes-Európa »
284. Nagyorosz elképzelés Köztes-Európa jövőjéről, 1993
 
   
Az új orosz birodalmiság programját Vlagyimir V. Zsirinovszkij, az 1993-as választáson győztes jobboldali nacionalista Liberális Demokrata Párt vezetője körvonalazza, "Végső roham Délre" c. programjellegű művében. Eszerint az érdekszférák újrafelosztásának az észak-dél tengely alapján kell végbemennie, abban az értelemben, hogy mindenki "saját Délje" felé terjeszkedjen. Főmotívuma szerint "az orosz kijárat megszerzése az Indiai-óceánra és a Földközi-tengerre... az orosz nemzet megmentésének kulcsa", egy orosz-német-indiai tengely pedig a nagyhatalmi egyensúly (elsősorban Kina-ellenes) biztosítéka.

A program rögzíti, hogy "az országon belül nemzeti elv helyett csak területi felosztás lesz", ugyanakkor igényli, hogy a XXI. század a "szláv civilizáció virágkorává" váljék. Ezt képviseli a pártvezető a "Szláv Pravoszláv és Keresztény Népek Világkongresszusán" Moszkvában (ahol a leendő össz-szláv parlament elnökévé választják), amelyen 1994 áprilisában a pánszlávizmus újjáélesztésének jegyében oroszok, lengyelek, csehek, szlovákok, szerbek, bolgárok, ukránok és beloruszok vesznek részt.

A globális érdekszféra-felosztás során Köztes-Európán a versailles-i rendezés revíziójaként Oroszország és Németország osztozik. E középtávú tervhez vezető első lépés a határokon kívül rekedt orosz kisebbségek (282. térkép) védelme, s ennek elsődleges feltételeként az orosz állampolgárság biztosítása számukra. Azután Oroszország annektálja Belorussziát, Ukrajnát (a kompenzációként Lengyelországnak adott Lvovi körzetet kivéve) és Moldáviát. A független Finnország megtarthatja határait (de ha Karéliára igényt tart, csatlakoznia kell Oroszországhoz). Ugyancsak annektálja Oroszország (Tallinn városállamát kivéve) Észtországot és Lettországot. A megcsonkított Litvániából kis enklávé-állam lesz. A Kalinyingrádi terület orosz marad, de Königsberget visszakapja Németország (közös határ nélkül). Az Oroszországhoz idővel csatlakozó Szlovákia révén a két birodalom közös határa Közép-Európában a Morva. Németország visszakapja Lengyelországból Gdanskot, Kelet-Pomerániát Szczecinnel, Poznan és Wroclaw körzetét, annektálja Csehországot, Ausztriát, Szlovéniát, s Trieszten át adriai kijárathoz jut.

A kisállamok közül Bulgária a rendezés nagy nyertese: Romániából széles sávot annektál a Dunától északra Dobrudzsától a Vaskapuig (Bukaresttel), a szerb határ mentén a Timok környékét, Boszilgrad és Caribrod területét, a Déli-Morava felső folyásának jobbpartját, lényegében Vardari Macedóniát; délen Görög-Macedónia nagyrészét (Szalonikivel, a Chalkidikével és Thasossal), egész Trákiát (Isztambullal) és - a Gallipoli-félszigetet leszámítva - a Szorosok európai oldalát. Magyarország visszakapja Erdély nagyrészét. A jugoszláv, illetve a boszniai háború megoldását az ENSZ-csapatok kivonása után a fennálló határok között rá kell bízni a szerbekre és horvátokra (bár hajlandó orosz csapatokat küldeni a Balkánra).


 

 
 
  <<| előző térkép

283. Parlamenti választás az európai Oroszországban, 1993

>>| következő térkép

285. A német "új rend" körvonalazódása Európában, 1993

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék