EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna restaurálása (1989-1993)
285. A német "új rend" körvonalazódása Európában, 1993
 
   
Az 1989-es fordulattal Oroszország kiszorul Európából, amelynek megszűnik kettéosztottsága. A kontinens meghatározó nagyhatalma az egyesült Németország lesz, amely (bár az NDK integrálása jórészt leköti erejét) a jugoszláv válság (288, 289. térkép) alakításában már meghatározó szerepet játszik.


285a) Politikai rendszerek Európában, 1990

1 parlamentáris köztársaság

2 parlamentáris monarchia

3 nemzeti kommunista köztársaság

4 átmeneti politikai rendszer


Az 1989-es fordulattal Európa a parlamentáris rendszerek kontinense lesz. Parlamentáris köztársaság jön létre Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában és Horvátországban. Nem kikristályosodott Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Albánia, Bulgária, Románia politikai rendszere. A Jugoszlávia felbomlása után Szerbiából és Montenegróból 1992 áprilisában alakuló új Jugoszláviában ("Kis-Jugoszlávia"), Moldáviában, Belorusszia/Belaruszban, Ukrajnában és Oroszországban nemzeti kommunista jellegű hatalom stabilizálódik.


285b) Ukrajna és az ukrán nemzet, 1970

1 Ukrajna határa

2 egyéb országhatár

3 ukrán etnikum határa

Ukránok aránya:

4 90 % fölött

5 66-90 %

6 50-66 %

7 relatív többség

8 33-50 %

9 10-33 %

10 10 % alatt (nincs)


Az új európai középhatalom Ukrajna területe 1939 óta - Podólia és Kelet-Galícia (1939, illetve 1945), Észak-Bukovina, a besszarábiai Hotyn és Budzsák (1940, illetve 1945), Kárpátalja (1945) és a Krim (1954) csatolásával - 603,7 ezer km2-re nő.

A 47.126,5 ezer lakos (1970) 74,9 %-a ukrán. A 25 körzetből 24 ukrán, a Krimben 26,5 %-os kisebbségben vannak. Kárpát-Ukrajnában arányuk 76,4 %, Csernovciban (Észak-Bukovina) 68,7 %, alacsonyabb az Odesszai területen (54,9 %) és az orosz kisebbségű Kelet-Ukrajnában (Harkov 66,1 %, Vorosilovgrád 54,8 %, Dnyepropetrovszk 74,5 %, Donyeck 53,1 %, Zaporozsje 65,6 %, Nyikolajev 78,8 %, Herszon 78,3 %). Kijev 64,8 %-ban ukrán. A 25,1 % kisebbségből 19,4 % (9.126,3 ezer) orosz (282. térkép), 1,6 % (777,1 ezer) zsidó, 0,8 % (385,8 ezer) belorusz, 0,8 % (378,0 ezer) román, 0,6 % (295,1 ezer) lengyel, 0,5 % (234,4 ezer) bolgár, 0,3 % (157,7 ezer) magyar, 0,2 % (106,9 ezer) görög.

A nagyukrán revíziós törekvések célja a határokon túlnyúló "etnikai Ukrajna".


 

 
 
  <<| előző térkép

284. Nagyorosz elképzelés Köztes-Európa jövőjéről, 1993

>>| következő térkép

286. A köztes-európai ütközőzóna, 1993

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék