EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna restaurálása (1989-1993)
287. Integrációs kísérletek Köztes-Európában, 1988-1991
 
   
A szovjet kényszerintegrációk (Varsói Szerződés, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) 1991-re befejeződő felbomlása közepette még nem külső nyomásra elindított első integrációs kísérlet a konzultatív jellegű Balkáni együttműködés, amelyet az akkor különböző katonai blokkokhoz tartozó hat balkáni ország (Románia, Bulgária, Görögország, Törökország, Jugoszlávia és az addig izolált Albánia) 1988. febr. 26-án hoz létre Belgrádban. Az 1989-es fordulat, majd Jugoszlávia széthullása, illetve a balkáni országok közötti ellentétek kiéleződése következtében a kísérlet elhal.

Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország 1989-re visszanyúló konzultatív együttműködését Csehszlovákia 1990 májusi csatlakozása után az 1990. aug. 1-i velencei határozat intézményesíti Pentagonale néven. A rivális hatalmak fenntartással fogadják, az olasz nagyhatalmi ambíciók kiélését látva benne. A laza intézmény máig fennáll, Lengyelország csatlakozásával (1991) Hexagonale, Szlovénia és Horvátország Jugoszlávia felbomlását követő felvételével (1992) Közép-Európai Kezdeményezés néven.

Az 1990 áprilisi pozsonyi találkozó előzménye után az 1991. febr. 15-i visegrádi határozattal jön létre nyugati nyomásra Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország konzultatív együttműködése ("Visegrádi hármak", Csehszlovákia szétválásával "Visegrádi négyek"). Krakkói határozatukban (1991. okt. 5.) a teljes nyugati integrációt tűzik célul, a NATO-tagsággal bezáróan. Mindhárom országot felveszik az Európa Tanácsba (1990: Magyarország, 1991: Csehszlovákia, Lengyelország) és az EGK társult tagjai lesznek (1991).

A NATO egy formális szervezet létrehozásával próbálja kivédeni a belépni kívánó kelet-európai országok részéről rá nehezedő nyomást: az 1991. dec. 20-i brüsszeli határozattal a 16 NATO-tagállam és 9 köztes-európai ország megalakítja az Észak-Atlanti Együttműködési Tanácsot (amelybe 1992 márciusában felveszik a volt Szovjetunió tagállamait is).

A szovjet függést lazító együttműködés érdekében hívja életre a három balti ország 1990. ápr. 14-én Vilniusban a Balti Közös Piacot, majd május 12-én - felelevenítve az 1934-es elődöt - a Balti Tanácsot. A Balti Tanács és az Északi Tanács (1952) az 1992. márc. 6-i koppenhágai határozattal létrehozza a konzultatív Balti-tengeri Államok Tanácsát (tagja Oroszország, Lengyelország és Németország is).

A regionális nagyhatalom címére aspiráló Törökország kezdeményezésére és az 1991 eleji Öböl-háború nyomására jön létre 1991 december elejére a Fekete-tengeri Gazdasági Övezet (Törökország, Oroszország, Bulgária, Románia, Ukrajna, Grúzia) konzultatív szervezete.

A volt Szovjetunió függetlenné vált tagállamai (a baltiakat kivéve, de a román-ukrán kereszttűzbe került Moldáviával) a szervezet 1994. ápr. 15-i ülésén Ukrajna felvételével bezáróan reintegrálódnak a 12 tagúvá váló orosz vezetésű Független Államok Közösségébe (az 1994 júniusi választáson Belaruszban és Ukrajnában is oroszbarát elnök győz).


 

 
 
  <<| előző térkép

286. A köztes-európai ütközőzóna, 1993

>>| következő térkép

288. A jugoszláv háború és az ENSZ beavatkozása, 1991-1992

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék