EMA » térképek » Köztes-Európa »
289. Jugoszlávia felbomlása és a kisebbségek, 1992
 
   
A szerb kisebbségek hét autonóm államalakulatot hoznak létre: Horvátországban elsőként 1990. okt. 1-én - az augusztus 29/szeptember 2-i népszavazás eredményére támaszkodva - a Szerb Krajinát, ebből 1991. febr. 28-án a "Krajinai Szerb Köztársaságot" (Knin), majd "Nyugat-Szlavóniát" (Pakrac) és "Kelet-Szlavóniát" (Vukovar); Bosznia-Hercegovinában "Boszniai Krajinát" (Banja Luka), az "Északkelet-Boszniai Autonóm Területet", "Romaniját" és a "Hercegovinai Szerb Autonóm Térséget" (Trebinje). Boszniai államaik újabb elfoglalt területek révén összekapcsolódva 1992. okt. 31-én a "Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságban" egyesülnek Pale székhellyel. A boszniai horvátok a nyugat-hercegovinai "Hercegbosznai Köztársaságot" deklarálják Mostar központtal. A Novipazári szandzsák muzulmánjai a szerb-montenegrói határ két oldalán lévő járásokat egyesítve az 1991 októberi népszavazás 98,3 %-os "igenjére" támaszkodva nyilvánítják ki autonómiájukat Novipazar központtal. A koszovói albánok az 1991. szept. 26-i illegális népszavazással deklarálják a "Koszovói Köztársaságot". A macedóniai albánok az 1992. jan. 11/12-i népszavazás eredményére támaszkodva kinyilvánítják "Nyugat-Macedónia" autonómiáját (a macedóniai albánok körében népszerű az Albániából, Koszovóból és Albán-Macedóniából álló nagyalbán "Illíria" terve). A köztársaságok törvénytelennek nyilvánítják a területükön létrejött autonómiákat.


289a) A jugoszláv köztársaságok opciói, 1991-1992

1 függetlenség deklarálása, elszakadással

2 függetlenség deklarálása, elszakadás nélkül

3 jugoszláv föderáció mellett


Szlovénia az 1990. dec. 23-i népszavazás (választójogosultak) 88,5 %-os, Horvátország az 1991. máj. 19-i népszavazás (szavazók) 94,2 %-os "igenjére" támaszkodva 1991. jún. 25-én deklarálja függetlenségét és elszakadását a föderációtól. Macedónia az 1991. szept. 8-i népszavazás - albán és szerb bojkott miatt 28,0 %-os (421 ezer) tartózkodás mellett - 95,1 %-os "igenjére" támaszkodva azonnali elszakadás nélkül deklarálja függetlenségét. Az EK 1992. jan. 15-én, Bulgária - egy majdani bolgár Nagy-Macedónia céljával - is gyorsan elismeri, Görögország viszont annexiós terveket sejtve mögötte szankciókkal sújtja a tengeri kijárat nélküli államot. Bosznia-Hercegovina az 1992. febr. 29-márc. 1-i népszavazás (szerb bojkott mellett) 64,0 %-os "igenjére" támaszkodva szintén azonnali elszakadás nélkül deklarálja függetlenségét. Az EK ápr. 6-án elismeri. Ugyanaznap kezdődik a polgárháború.

Miután Montenegró az 1992. márc. 1-i népszavazáson Jugoszlávia mellett dönt, Szerbiával 1992. ápr. 27-én létrehozza az új föderatív Jugoszláviát, amely a május 31-ére kiteljesedő ENSZ-blokád közepette folytatja közvetett harcát Nagy-Szerbia megteremtéséért.


 

 
 
  <<| előző térkép

288. A jugoszláv háború és az ENSZ beavatkozása, 1991-1992

>>| következő térkép

290. Bosznia-Hercegovina felosztásának ENSZ-terve, 1992

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék