EMA » térképek » Köztes-Európa »
29. Birobidzsan
 
   
A Nemzetiségi Ügyek Népbiztossága mellett 1918. febr. 3-án (jan. 21.) alakul meg a Zsidó Ügyek Népbiztossága. A zsidó autonómia és alkotmányozó gyűlés tervére (Kalinyin-deklaráció, 1918) Ukrajnában pogromok robbannak ki 1919 végén.

A Krim-félszigetet elvetve a kormány 1928-ban az Amur kis kelet-szibériai balparti mellékfolyói (Bira, Bidzsan) mentén hozza létre a Zsidó Nemzeti Körzetet (a 35,8 ezer km2-nyi ritkán lakott terület 34 ezer lakosából ezer zsidó), s az 1933. szept. 27-i határozat a zsidókat kérésük ellenére ide telepíti (a Zsidó Antifasiszta Bizottság 1944. febr. 15-én újra kéri Sztálintól egy krími zsidó szocialista köztársaság létrehozását).

Az 1934. máj. 7-i rendelet a körzetet Birobidzsani Zsidó Autonóm Terület rangjára emeli. A fejlett zsidó kultúrájú és közoktatású terület fénykora az 1941-es év. Ekkor a 114 ezer lakos 26 %-a (30 ezer) zsidó (a többi orosz).

A nácizmus elől menekülő kelet-európai zsidók 1939-ben már nem telepedhetnek itt le, fejlesztését a zsidó-arab ellentét éleződésével visszafogják, s 1948-ra eldől a zsidó nemzeti állam helyének kérdése. Hruscsov terve a "háromszázezres birobidzsáni zsidó közösségről" az 1956-os második izraeli-arab háború szovjet antiszemita hullámával kudarcot vall. Végleg lekerül napirendről az alternatív szovjet "zsidó nemzeti otthon" terve.

A fennmaradó autonóm terület 172,4 ezer lakosából (1970) 11,5 ezer (6,6 %) zsidó (a Szovjetunió zsidóságának alig fél százaléka).


29a. A zsidó Palesztina

1 angol és francia mandátumterület határa, 1920

2 Palesztina, 1920

3 zsidó birtokok, c. 1930

4 tervezett zsidó állam (ENSZ, 1947)

5 tervezett arab állam (ENSZ, 1947)

6 semleges zóna (ENSZ, 1947)

7 arabok által elfoglalt területek az első háborúban

Izraelt Balfour brit külügyminiszter Lord Rotschildhoz intézett 1917. nov. 2-i levele (egy palesztinai "zsidó nemzeti otthon" megteremtéséről) legitimálja. A 23,3 ezer km2-nyi Palesztina (1920-tól brit mandátum) ekkor 57 ezres (8,0 %) zsidó etnikuma 1944-ig 554,0 ezerre (31,4 %) nő. A világháború után az ENSZ a terület felosztásáról határoz (zsidó és arab állam, Jeruzsálem nemzetközi ellenőrzése). Izrael állam deklarálása (1948. máj. 15.) és az arab-izraeli háború után az 1949-es fegyverszüneti vonalak államhatárokká merevülnek: Izrael megszerzi északon Názáret környékét, középen Jaffa körzetét, délen a Negev-sivatagot; Ciszjordánia nagyobb része az arab transzjordán állam része lesz, a gázai övezetet Egyiptom szállja meg, Jeruzsálemet felosztják.


 

 
 
  <<| előző térkép

28. Zsidó lakosság Köztes-Európa városaiban, 1897/1910

>>| következő térkép

30. Zsidók Ukrajnában és Belorussziában, 1970

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék