EMA » térképek » Köztes-Európa »
290. Bosznia-Hercegovina felosztásának ENSZ-terve, 1992
 
   
A boszniai rendezést célzó értekezlet az ENSZ és az EK védnöksége alatt, Cyrus Vance és Lord Owen vezetésével 1992. szept. 18-án nyílik meg Genfben. Ekkor Bosznia-Hercegovina 66,3 %-a szerb, 33,7 %-a horvát és muzulmán kézen van.

Az először tárgyalóasztalhoz ülő Izetbegovic bosnyák, Csoszics jugoszláv és Tudjman horvát elnök, Karadzsics boszniai szerb és Boban boszniai horvát vezető Bosznia-Hercegovina "kantonizálásáról", azaz lényegében felosztásáról terjeszti elő arányaiban igen különböző tervét (az osztozkodásba bekapcsolódik a nagyszerb törekvések tényleges vezetője, Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök is). A Marti Ahtisaari finn diplomata nevéhez fűződő térképen látható ENSZ-tervezet mint közös nevező 1993. jan. 2-án kerül az érdekeltek elé.

Az ENSZ-terv szerint Bosznia-Hercegovina decentralizált államát tíz (etnikailag három homogén, hét vegyes) autonóm, saját törvényhozással rendelkező tartományra ("kantonra") osztják. A három szerb (Banja Luka, Brcko, Trebinje), három horvát (Mostar, Travnik, Brod) és három muzulmán (Bihac, Maglaj, Srebrenica) kanton mellett Szarajevo mint tizedik kanton nyílt város.

A konferencia kudarcba fullad, s a háború újabb területekért, valamint a megszerzett területek etnikai megtisztításával folytatódik (291a. térkép).


290a) Jugoszláviai menekültek a háború első évében

Az 1991 június végétől 1992 július közepéig eltelt év végére Jugoszlávia területén összesen 2.420 ezer menekült és hontalan van.

Ezen belül a 1.147 ezer elűzött horvátországi lakosból 380 ezer menekül más köztársaságba (209 ezer Boszniába, 163 ezer Szerbiába, 8 ezer Montenegróba), 767 ezer bolyong az országban. Az 1.273 ezer boszniaiból 773 ezer menekül más köztársaságba (219 ezer Szerbiába, 420 ezer Horvátországba, 63 ezer Szlovéniába, 41 ezer Montenegróba, 30 ezer Macedóniába), 500 ezer bolyong az országban. Így Horvátországban 1.187 ezer, Boszniában 709 ezer, Szerbiában 382 ezer, Szlovéniában 63 ezer, Montenegróban 49 ezer, Macedóniában 30 ezer menekült van 1992 júliusában.

A külföldön regisztrált menekültek száma 397 ezer (Németország 200 ezer, Magyarország 60 ezer, Ausztria 50 ezer, Svédország 41 ezer). Mindösszesen tehát a délszláv háború első éve után a hontalanok száma 2.817 ezer fő.

A jugoszláv területen élő menekültek és hontalanok száma az 1992 júliusi 2.420 ezerről a háború második éve után (1993 május végéig) 3.454 ezerre, vagyis több mint egymillióval emelkedik. Legtöbbjük (2.280 ezer) immár Boszniában található, mellettük 485 ezer Horvátországban, 469 ezer Szerbiában, 66 ezer Montenegróban, 35 ezer Szlovéniában, 33 ezer Macedóniában, 87 ezer pedig ENSZ-védelem alatt álló (horvátországi) területen.


 

 
 
  <<| előző térkép

289. Jugoszlávia felbomlása és a kisebbségek, 1992

>>| következő térkép

291. A körvonalazódó Nagy-Szerbia, 1994 tavasza

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék