EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna restaurálása (1989-1993)
292. A daytoni békeszerződés, 1995
 
   
Rendre elvetélnek az Európai Közösség ill. az EBEÉ boszniai rendezési tervei. Előbb a „svájci" típusú etnikai kantonokat szorgalmazók: a lisszaboni konferencián 1992 márciusában napvilágot látott Cutillheiro-tervet – hét kantonból álló egységes állam, a szerbek és a bosnyákok 44-44, a horvátok 12%-os területi részesedésével – a májusi szerb támadás nyomán a bosnyákok és a horvátok elutasítják; a genfi konferencia küszöbén, 1992 augusztus végén napvilágot látott Vance-Oven-tervet (290. térkép) - tíz kanton, 43%-os szerb, 32%-os bosnyák, 25%-os horvát részesedéssel - a boszniai szerbek utasítják el az 1993 májusi népszavazáson. Azután elvetélnek az 1830-as megoldást követő „belga" típusú elképzelések: az 1993 szeptemberi Stoltenberg-tervet – három miniállam egysége, a szerbek 48, a bosnyákok 30, a horvátok 22%-os részesedésével – a bosnyákok vetik el (ezután a boszniai bosnyákok és horvátok amerikai nyomásra 1994 márciusában békeszerződést kötnek és föderációra lépnek); az ún. nemzetközi összekötő csoport (USA, Oroszország, Anglia, Franciaország, Németország) 1994 júliusi tervét – 51:49 arányú megosztás a bosnyák-horvát államszövetség és a szerb állam között – a szerbek utasítják el [291. a) térkép], mire Kis Jugoszlávia augusztus elején embargót vezet be velük szemben.


Végül a NATO-légierővel támogatott bosnyák-horvát ellenoffenzíva tetőzése közepette az USA áll elő 1995 augusztusában az összekötő csoport elképzelésén alapuló Holbrooke-tervvel, majd a katonailag térdrekényszerített szerbeket tárgyalóasztalhoz ülteti a diadalittas bosnyákokkal és horvátokkal. Október 12-én a béketárgyalások idejére hatvan napos tűzszünet lép életbe, s Slobodan Milosevic szerb, Franjo Tudjman horvát és Alija Izetbegovic bosznia-hercegovinai államfő november 21-én az USA-beli Daytonban (Ohio) megköti a boszniai békeszerződést (ünnepélyes aláírására Párizsban kerül sor december 14-én).

A dupla (kon)föderációt körvonalazó szerződés szerint Bosznia-Hercegovina egységes szövetségi állam marad fennálló határai között; az államelnökség 9 tagjából 3 vétójoggal rendelkező szerb; a horvát-muzulmán föderáció és a szerb köztársaság mint föderatív alanyok nem léphetnek ki a szövetségi államból, de „különleges kapcsolatokat" alakíthatnak ki a szomszédokkal (Horvátországgal ill. Szerbiával); a horvát-muzulmán föderáción belül a horvát kisebbség autonómiát kap. Területileg a megosztás a korábban jelzett 51:49% a bosnyák-horvát föderáció javára; a demarkációs vonalak nagyjából megfelelnek a pillanatnyilag a felek ellenőrzése alatt álló terület határainak; a főváros Szarajevó egységes város lesz. Az ENSZ-csapatokat 60 ezres NATO-haderő váltja fel, eredetileg egy éves, aztán meghosszabbított mandátummal.

A végrehajtás során azonnali problémát a szerb Szarajevó átadása mellett a megosztott Mostar horvát és bosnyák része közötti ellentét okoz, perspektivikusan azonban a Prevlaka-félszigetre (Molunat) irányuló szerb igény, valamint a szávai folyosó (Brcko) státusa válhat döntő kérdéssé. A boszniai tengeri kijárat (Neum) horvát-bosnyák problámáját az 1996. május 11-i szerződés rendezi.


292. a) Szerb hódítás, 1995

A Kis-Jugoszlávián kívüli szerb területek 1995 júliusára, Nyugat-Szlavónia elvesztése, de még a knini Krajina feladása előtt érik el legnagyobb kiterjedésüket. A horvátországi és boszniai szerb krajinák parlamentjeinek együttes ülése 1995. jún. 28-án kikiáltja az „Egyesült Szerb Köztársaságot". A knini szerb Krajina elleni augusztus 4-6-i sikeres horvát támadás után szeptember közepére a szerbek ellenőrizte bosznia-hercegovinai terület 66-ról a béketervben előirányzottnak nagyjából megfelelő 50%-ra csökken.


292. b) Az erduti egyezmény, 1995

Nyugat-Szlavónia (1,3 ezer km2) 1995 májusi és főként a knini Krajina (11,0 ezer km2) meglepően könnyű augusztusi visszafoglalása után a 14,9 ezer km 2-nyi (26,4%) területből már csak a Vukovári és Beli Manastiri járásból, valamint az Osijeki és a Vinkovci járás keleti feléból álló 2,6 ezer km2-nyi (4,6%) KeletSzlavónia - pontosabban Kelet-Szlavónia, HorvátBaranya, Nyugat-Szerémség - marad szerb kézen.
A kelet-szlavóniai Erdut/Erdőd helységben az ENSZ és az USA közvetítésével a horvát kormány és a helyi szerbek (mögöttük Belgráddal) között november 12-én aláírt megállapodás szerint Kelet Szlavónia egy (maximum két) éves átmeneti időszak után visszakerül Horvátországhoz (ezzel Horvátország teljes területe felszabadult). A területet az átmeneti időszakban ötezer főnyi ENSZ-csapat tartja megszállva.


 

 
 
  <<| előző térkép

291. A körvonalazódó Nagy-Szerbia, 1994 tavasza

>>| következő térkép

293. Országgyűlési választás Lengyelországban, 1989

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék