EMA » térképek » Köztes-Európa »
3. Köztes-Európa történelmi tájai
 
   
Köztes-Európában 30-100 történelmi tájat különíthetünk el, attól függően, hogy mit tekintünk annak és milyen aprólékosan tekintjük azokat át (nagy-, közép-, kistájak), Többnyire természetföldrajzi elemekkel határoltak: folyóközök (pl. Besszarábia, Szlavónia, Muraköz), medencék (pl. Csehország, Macedónia), hegység és folyó/tenger határolta területek (pl. Havasalföld, Moldva, Trákia), hegyhátak (pl. Podólia, Felvidék, Szudétavidék), stb.

Többségük ilyenként létezett már korábban (pl. Pomeránia, Bosznia, Kurföld), kisebb részük a XVIII-XX. században jön létre (pl. Burgenland, Memel-vidék, Kárpátalja). A hosszú létezés kialakítja politikai határukat és viszonylagos "politikai rendszerüket": önálló államisággal (pl. Moldva, Montenegró, Bosznia) ill. autonómiával (pl. Kelet-Rumélia, Galícia, Szandzsák) rendelkeznek, vagy alacsonyabb szintű közigazgatási egységek (pl. Észtföld, Morvaország, Podólia). Sokszor nagyobb politikai egységek (országok, birodalmak) határvidékei, vagy a történelmi változás során azzá válnak. Ezért etnokulturálisan kevertek, közvetítő jellegűek, hovatartozásuk vitatott. Védelmi reflexként állandó az igény sajátos arculatuk megőrzésére.

A tárgyalt kor jellegzetessége e tájak felosztása (Karéliától Szlovéniáig, Sziléziától Besszarábiáig), ami megtöri szerves fejlődésüket. Ugyanakkor időről-időre lerúgják magukról a megosztó határokat, nagyfokú életképességről téve tanúságot. E tájak a viszonylagos állandóságot testesítik meg Köztes-Európa politikai határainak változásai közepette.


3a) A természetföldrajzi Köztes-Európa

A történeti Köztes-Európában a kontinens négy nagy természetföldrajzi tája találkozik - azaz határvidék.

Északon a befelé tagolt, kifelé zárt Fennoskandia keleti fele (Finnország) tartozik a régióhoz. Kelet felől csatlakozik hozzá a Gdanski-öböltől a Podóliai-hátságig húzott vonallal bezáróan (az Uraltól) elterülő, belső szerkezetében legtagolatlanabb, nyugatra nyitott Kelet-európai síkvidék (Észtország, Lettország, Litvánia, Belorusszia, Nyugat-Ukrajna, Moldávia). Nyugatról húzódik be az ugyancsak elég tagolatlan, keletre nyitott Német-lengyel síkvidék (Lengyelország). Jelentős részére kiterjed a kontinens legtagoltabb tája, a dél-európai félszigeteket és a szervesen hozzájuk tartozó közép-európai hegységeket átfogó fiatal gyűrthegységek övezete (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, "Kis-Jugoszlávia", Macedónia, Románia, Bulgária, Albánia, Görögország).

A régió tehát természetföldrajzi szempontból heterogén: cseppfolyós határai között változatos vidékeket találunk, különbségei nagyobbak, mint a hasonlóságok. Köztes-Európa nem természetföldrajzi, hanem történelmi kategória.


 

 
 
  <<| előző térkép

2. A keleti kereszténység határa Köztes-Európában, 1897/1910

>>| következő térkép

4. Népsűrűség Európában, 1900

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék