EMA » térképek » Köztes-Európa »
30. Zsidók Ukrajnában és Belorussziában, 1970
 
   
Az Orosz Birodalomban 1897-ben élő 5.063,2 ezer (4,0 %) fős zsidó nemzet (25. térkép) nagysága az 1926-os népszámlálás szerint a (csökkent területű) Szovjetunióban 2.597,4 ezer (1,8 %), majd átmeneti növekedés (1939 = 3.020,0 ezer) után az 1945-től újra megnövekedett területű Szovjetunióban folyamatosan csökken: 1959-ben 2.267,8 ezer (1,8 %), 1970-ben 2.150,7 ezer (0,9 %), 1979-ben 1.811,0 ezer fő (0,7 %). A zsidó kivándorlás 1986-os liberalizálása és az 1991-es szovjet-izraeli diplomáciai kapcsolatfelvétel a folyamatot felgyorsítja.

A zsidók 37,6 %-a (807,9 ezer fő) Oroszországban szétszórva él (1970): legnagyobb számban Moszkvában (251,5 ezer = 3,6 %) és Leningrádban (162,6 ezer = 4,1 %). Egyéb tagköztársaságokban él 12,0 %-uk, elsősorban Üzbegisztánban (102,9 ezer; Taskentben 55,8 ezer), Moldáviában (98,1 ezer; Kisinyovban 49,9 ezer), Lettországban (36,7 ezer; Rigában 30,6 ezer) és Litvániában (23,6 ezer; Vilniusban 16,5 ezer).

Az egykori Zsidó Elkülönített Körzet nagyrészét átfogó Ukrajna (ld. még 284b. térkép) és Belorusszia (ld. még 316. térkép) területén él (1970) a szovjetunióbeli zsidóság 43,0 %-a: Ukrajnában 36,0 % (777,1 ezer), Belorussziában 6,9 % (148,0 ezer).

Az ukrán kormányzóságokban 1897-ben 1.738,0 ezer zsidó él (8,8 %), 1926-ban (a csökkent területű) Ukrajnában 1.574,4 ezer (5,4 %), 1970-ben (megnövekedett területen) 777,1 ezer (1,6 %). Számuk legnagyobb Kijev városában (152,0 ezer = 9,3 %), valamint a Dél-Besszarábiát is magában foglaló Odesszai (117,2 ezer = 4,9 %), továbbá a Harkovi (76,5 ezer = 2,7 %), Dnyepropetrovszki (69,3 ezer = 2,1 %), Vinynyicai (42,3 ezer = 2 %), Donyecki (40,0 ezer = 0,8 %), az észak-bukovinai Csernovci (37,5 ezer = 4,4 %), a Zsitomiri (35,7 ezer = 2,2 %), Lvovi (27,7 ezer = 1,1 %) és Krími (25,6 ezer = 1,4 %) kerületekben. Kárpát-Ukrajnában számuk 10,9 ezer (1,0 %).

Az ukrajnai zsidóság 98,3 %-a (764,2 ezer) él városban (a városi lakosság 2,1 %-a). A városi lakosság zsidó hányada legmagasabb a Csernovci (12,7 %), Kijevi (7,2 %), Zsitomiri (6,2 %), Harkovi (3,9 %) és Hmelnyickiji (3,6 %) kerületben. A városokat tekintve a zsidóság aránya legnagyobb Mogiljov-Podolszkban (22,4 %), Tulcsinban (20,8 %) és Vinnyicában (16,0 %).

A belorusz kormányzóságokban 1897-ben 999,8 ezer (14,4 %) zsidó él, 1925-ben (csökkent területen) 457,3 ezer fő (10,9 %), 1970-ben (megnövekedett területen) 148,0 ezer (1,6 %). Legnagyobb a zsidók száma Minszkben (47,1 ezer = 5,1 %), valamint a Gomeli (42,3 ezer = 2,8 %) és Mogiljovi kerületekben (25,8 ezer = 2,1 %).

A belorussziai zsidóságnak ugyancsak 98,3 %-a (145,5 ezer) él városban, ami a városi lakosság 3,7 %-a. A városi lakosság zsidó hányada legmagasabb a Gomeli (6,8 %), Mogiljovi (4,9 %) és Minszki (4,0 %) kerületben.


 

 
 
  <<| előző térkép

29. Birobidzsan

>>| következő térkép

31. Cigányok Köztes-Európában, 1930

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék