EMA » térképek » Köztes-Európa » A köztes-európai ütközőzóna restaurálása (1989-1993)
307. Parlamenti választás Lettországban, 1993
 
   
A függetlenség 1991. szeptember 6-i elnyerése után a független állam első szabad parlamenti választását a balti országok közül utolsóként 1993. június 5-6-án rendezik meg. A választáson a másik két államhoz hasonlóan csak a már az 1940-es annexió előtt is állampolgárok (vagy azok egyenes ági leszármazottai) rendelkeznek választójoggal. Ez a jogszabály itt is elsősorban az igen nagyszámú, 902,3 ezer (34,0%) orosz kisebbség ellen irányul (bővebben 308. térkép).


A 100 fős parlament megválasztásához öt nagy választókerületet alakítanak ki a négy történelmi tájból: Vidzeme (26 mandátum), Latgale (20), Kurzeme (14), Zemgale (16) és a fővárosból, Rigából (24). A választáson 23 párt indul.

Az 1.245,5 ezer választójogosultból 1.119,4 ezer (89,9%) járul az urnákhoz (az 1995. szeptember 30-október 1-jei második parlamenti választáson már csak 71,9% lesz a részvételi arány).

Győz a centrista Lett Út Szövetség a szavazatok 32,4%-ával, ami 36 parlamenti helyet jelent. Minden választókerületben első helyre kerül (a térkép a Szövetség regionális eredményeit ábrázolja). Legjobban szerepel Kurzeme körzetben 46,2%-al (7 mandátum a 14-ból), átlagon fölül Vidzemében (36,9% = 11 mandátum a 26-ból); Zemgale-ban 31,3%-al (5 mandátum a 16-ból), Latgaléban 27,6%al (7 mandátum a 20-ból) lesz első; leggyengébben a fővárosban szerepel, ahol mindössze 24,0%-os szavazataránnyal szerzi meg az első helyet (6 mandátum a 24-ből).

Második helyre kerül a Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom 13,4%-al (15 mandátum), amely második lesz Zemgaléban (21,5% = 4 mandátum a 16-ból) Rigában (18,4% = 5 mandátum a 24-ból) és Vidzemében (12,4% = 4 mandátum a 26-ból); leggyengében szerepel Latgaléban, ahol ötödik lesz 5,4%-al (egyetlen mandátum a 20-ból).

Harmadik helyre kerül a Harmóniát Lettországnak mozgalom 12,0%-al, s ezzel 13 mandátumot szerez. Második lesz Latgaléban 23,3%-al (5 mandátum a 20-ból), s jól szerepel Rigában is (15,2% = 4 mandátum a 24ból).

Negyedik a Lett Parasztszövetség 10,7%-al (12 mandátum), amely a fővárostól eltekintve (6,0% = 2 mandátum a 24-ből) 10-15% közötti eredménnyel egyenletesen jól szerepel az összes vidéki körzetben. Legjobb eredményét Zemgaléban éri el, ahol a Lett Út Szövetség és a Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom mögött harmadik lesz 14,9%-al (3 mandátum a 16-ból).

Az ország köztársasági elnökét 1993. július 7-én választja meg az új parlament Guntis Ulmanis személyében (Parasztszövetség).


307 a) Az orosz párt választási eredménye 1993

A lettországi orosz kisebbséget elsősorban az Egyenjogúság képviseli, amely ötödik lesz 5,8%-al (7 mandátum). Területi eredményei - lényegében az orosz kisebbség elhelyezkedésének megfelelően (308. térkép) - rendkívül szélsőségesek. Kiemelkedően szerepel Latgaléban, ahol a Lett Út Szövetség és a Harmóniát Lettországnak mozgalom mögött 16,0%-al harmadik lesz (4 mandátum a 20-ból); igen gyengén szerepel Vídzemében (2,7% =1 mandátum a 26-ból), valamint mandátumot sem szerezve Zemgaléban (1,9%) és Kurzemében (0,6%); Rigában 6,6%-os eredménnyel 2 mandátumhoz jut a 24-ből.


 

 
 
  <<| előző térkép

306. Az észt nemzet Észtországban, 1989

>>| következő térkép

308. A lett nemzet Lettországban, 1992

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék