EMA » térképek » Köztes-Európa »
309. Parlamenti választás Litvániában, 1992
 
   
A szovjet törvényhozás 1989. dec. 24-én semmisnek nyilvánítja az 1939 augusztusi szovjet-német szerződés érdekszférafelosztó - a balti államok 1940-es annexiójához vezető - titkos záradékát (204a. térkép).

Litvánia 1990. márc. 11-én deklarálja az azonnali függetlenséget. A szovjet törvényhozás 15-én hatályon kívül helyezi a döntést, április 18-tól gazdasági blokád alá vonja a köztársaságot, amely június 29-én meghátrál. A függetlenségi nyilatkozat száznapos moratóriumának dec. 29-i megszüntetése után 1991. jan. 13-án szovjet csapatok avatkoznak be Vilniusban (13 halott, 331 sebesült). A szovjet föderáció megújítását célzó 1991. márc. 17-i népszavazást elutasítva a február 9-i ellenszavazáson 84,5 %-os részvétel mellett a litvánok 90,5 % a függetlenség mellett dönt (ellene 6,5 %). Az 1991. aug. 19-i moszkvai kommunista puccskísérlet bukása után a szovjet törvényhozás szeptember 6-án elismeri Litvánia függetlenségét, 17-én felveszik az ENSZ-be, s a Szovjetunió decemberi széthullása után 1992. febr. 25-étől megkezdődik a szovjet csapatkivonás.

Az 1992. okt. 25-i (és nov. 8-i) első többpárti parlamenti választáson a 2.550,0 ezer jogosult 75,2 %-a vesz részt. Az ugyancsak okt. 25-én népszavazással elfogadott alkotmány szerint (a másik két balti államhoz hasonlóan) csak a már 1940-ben azzal rendelkezők vagy leszármazottaik kapják meg automatikusan a litván állampolgárságot, így a választójogot (de a másik két államhoz képest másoknak könnyebb azt megszerezni).

Győz az Algirdas Brazauskas vezette posztkommunista Litván Demokratikus Munkáspárt 42,6 %-al (73 hely a 141-ből). A 71 választókerületből 61-ben első, 16-ban abszolút többséggel (a több választókerületes városokat leszámítva mindössze Salcininku és Kaunas kerületben szenved vereséget). A többkerületes nagyvárosok közül Vilniusban 38,1 %-al, Klaipedában 39,4 %-al, Siauliaiban 48,3 %-al, Panavezysben 30,5 %-al első, s mindössze Kaunasban szorul a második helyre 25,0 %-al a győztes Sajudis (29,9 %) mögött.

Második a függetlenségi folyamatot irányító, Vytautas Landsbergis elnök vezette Sajudis (Népfront) 20,5 %-al (a szövetséges Állampolgári Chartával 30 hely), amely a város mellett Kaunas járásban győz 26,8 %-al (LDMP 24,3 %). Harmadik a Kereszténydemokrata Párt 12,2 %-al (16).

A Livániai Lengyelek Szövetsége országosan ugyan csak 2,1 %-ot (39,8 ezer szavazat) ér el (4), azonban az egykori vilnai sávhoz (159a, 160b. térkép) tartozó lengyel többségű Salcininku járásban 54,2 %-os (11,4 ezer szavazat) abszolút győzelmet arat (második az LDMP 23,6 %-al). Litvánia már 1991 nyarán feloszlatja a vilniusi (Vilnius és Salcininku járás) lengyelek önkormányzati szerveit. Emiatt 1992. jan. 13-án szerződés helyett csak lengyel-litván barátsági és jószomszédsági nyilatkozatot írnak alá, amelyben nem szerepel az 1920-as Zeligowski-akció (157, 160. térkép)) litván részről követelt elítélése sem.


 

 
 
  <<| előző térkép

308. A lett nemzet Lettországban, 1992

>>| következő térkép

310. A litván nemzet Litvániában, 1989

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék