EMA » térképek » Köztes-Európa »
310. A litván nemzet Litvániában, 1989
 
   
Az 1940-es annexió után Litvániában is kísérletet tesz a Szovjetunió az ország etnikai struktúrájának megváltoztatására. Észtországgal (306. térkép) és Lettországgal (307. térkép) ellentétben azonban kísérlete itt kudarcot vall: az annexió előtt (1939) 80,6 %-ban litván országban az államnemzet aránya ugyan 1950-ig 75,0 %-ra csökken, 1960-ig azonban 79,4 %-ra emelkedik, s azóta ezen a szinten stagnál (1970-ben és 1980-ban egyaránt 80,1 %).

Az 1989-es népszámlálás szerint Litvánia 3.674,8 ezer lakosának 79,6 %-a litván.

A 44 járásból a litvánok 34-ben teszik ki a lakosság több mint 90 %-át, legmagasabb aránnyal Silale (99,3 %), Sakiai (99,2 %), Kretinga és Raseiniai (98,8 %), Pasvalis és Vilkaviskis (98,4 %), Jurbarkas és Skuodas (98,3 %), Lazdijai (98,1 %), Alytus (97,9 %), Pakruojis (97,8 %), Plunge (97,7 %), Kelme és Panevézys (97,6 %), Birzai és Marijampolé (97,5 %), Klaipéda (97,4 %), Kupiskis és Prienai (96,4 %), Taurage és Telsiai (96,3 %), Siauliai (96,1 %), Utena (95,7 %) és Silute (95,3 %) járásokban.

Csak az egykori keleti Vilnai kerület (157, 159a, 162. térkép) sávjában van jelentős - elsősorban lengyel - koncentrált kisebbség. Öt járásban a litvánok aránya 66-90 % közötti (Molétai 86,0 %, Zarasai 69,2 %, Sirvintos 85,5 %, Jonava 76,8 %, Varena 89,9 %), Trakaiban 57,6 % (lengyelek 23,8 %), Svencionysban 47,4 %-al a lakosság viszonylagos többségét teszik ki (lengyel 28,8 %), Ignalinában 39,2 %-os kisebbségben vannak a 39,4 %-os oroszokkal szemben (az egyetlen orosz többségű járás), Vilniusban 20,8 %-os kisebbségben vannak (lengyel 63,5 %), Salcininkaiban pedig arányuk 9,4 % (79,5 % lengyel).

Az annexió küszöbén (1940) 20,0 %-ban litván Vilnius főváros lakosságának 1960-ban 33,6 %-a, 1980-ban 47,3 %-a litván, 1989-ben pedig 50,5 % (20,2 % orosz, 18,8 % lengyel, 1,6 % zsidó).

A 11 nagyváros közül négyben (Panevézys 91,8 %, Alytus 94,7 %, Marijampolé 95,1 %, Birstonas 93,3 %) a litvánok aránya 90 % fölötti, négyben 66-90 % közötti (Neringa 88,5 %, Kaunas 88,0 %, Palanga 87,3 %, Siauliai 85,0 %). Druskininkaiban 79,3 % (8,7 % orosz), Klaipédában 63,0 % (28,2 % orosz).

A 20,4 % kisebbség közül legszámottevőbb az elsősorban a nagyvárosokban élő orosz 9,4 %-al (344,5 ezer), majd a - döntően a Vilniusi körzetben található - lengyel 7,0 %-al (258,0 ezer). A beloruszok aránya 1,7 % (63,2 ezer), a zsidóké 0,3 % (12,3 ezer, akik közül 9,1 ezer Vilniusban él).

Az orosz kisebbség mellett (310. térkép) a független Litvánia súlyos bel- és külpolitikai problémájává vált az egykori Vilnai sávban egy tömbben - mindenekelőtt a Vilniusi/Wilnai és a Salcininkiai/Solecznicki körzetben - élő lengyel etnikum (308. térkép). Ellentétük egyházi téren is jelentkezik, amennyiben a lengyel római katolikus egyház joghatósága alá próbálja vonni a terület lakosságát.


 

 
 
  <<| előző térkép

309. Parlamenti választás Litvániában, 1992

>>| következő térkép

311. Oroszok a Baltikumban, 1990

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék