EMA » térképek » Köztes-Európa »
314. Észtország területi változásai
 
   
A független Észtország - lényegében történelmi előzmények nélküli - 1920-as létrejöttét (155. térkép) az I. világháború nyomán kialakuló hatalmi vákuum teszi lehetővé. Azóta nem megy keresztül számottevő területi változáson.

Az észtek 1881-től igényelik lakóterületük (Észtföld kormányzóság, Lívföld kormányzóság északi fele) egyesítését egyetlen kormányzóságba. A területet az orosz ideiglenes kormány 1917. ápr. 12-i (márc. 30-i) rendelete egyesíti, és az így körvonalazódó Észtországnak autonómiát ad (amit 1917 végén a szovjethatalom eltöröl). A független polgári demokratikus köztársaságot 1918. febr. 24-én kiáltják ki (amikor német csapatok szállnak partra a szárazföldi Észtországban). Az 1918 márciusi breszti béke (136. térkép) Észtországnak ítéli Narvát és a Pszkovi-tó nyugati partját.

A polgárháború és a Jugyenyics-hadjárat után a tartui/dorpati észt-szovjetorosz béke (1920. febr. 2.) ismeri el a 47,5 ezer km2 területű Észtország függetlenségét. A másfél kormányzóságon túl (a breszti béke nyomán) megszerzi a Pétervári kormányzóságtól a Narva jobbparti sávját a várossal és a Pszkovi kormányzóságtól Petseri/Setumaa járást. Jóvátételként 15 millió aranyrubelt kap. A béke értelmében az észtek szabadon átköltözhetnek Szovjetoroszországból. A lehetőséggel 40 ezren élnek (1926-ra 154,7 ezer észt marad a Szovjetunióban).

Az észt-lett államhatár Lívföld kormányzóság belső közigazgatási határa lesz (Pernau, Fellin, Dorpat és Werro járások déli határa). Wolmar járásból is kap egy apró betüremkedést (Laatre). A Rigai-öbölben a határ Ruhnu szigete alatt fut.

A Szovjetunió az 1939. szept. 28-i észt-szovjet szerződéssel (204a. térkép) támaszpontokat szerez az országban (Paldiski kikötője a finn Hangövel szemben, Saaremaa/Ösel és Hiiumaa/Dagö szigete), majd 1940 jún. 15-én megszállja, augusztus 6-án annektálja. Az 1941-es német támadás után a Keleti Birodalmi Főbiztosság része (238a. térkép).

A Szovjetunió 1944 márciusától visszafoglalja, s az angolszász szövetségesek kérése ellenére ismét annektálja (238. térkép), elcsatolva a Narvától keletre lévő három oroszlakta járást (Raja, Piiri, Narva), valamint (Järvesuu, Meremäe és Mäe járás kivételével) az ugyancsak oroszlakta Petserit. Így területe 45,1 ezer km2-re csökken.

Az ország függetlenségét a Szovjetunió hosszú folyamat végén, a birodalom felbomlása közepette 1991. szept. 6-án ismeri el (281, 305. térkép).

A mai észt nacionalista törekvések a II. világháború végén elvesztett két terület meg-, illetve visszaszerzésére irányulnak (hogy megfelelő hátországot kapjon Narva, illetve hogy megszerezzék a Pszkovi-tó nyugati partját). A kétoldalú tárgyalások során az észt fél 1992. júl. 21-én fogalmazza meg igényét az 1945-ös határokra, azaz a Narvától keletre fekvő sávra, valamint Petseri körzetére.


 

 
 
  <<| előző térkép

313. Finnország területi változásai

>>| következő térkép

315. Lettország területi változásai

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék