EMA » térképek » Köztes-Európa »
318. Belorusszia területi változásai
 
   
A Belorusz Rada a breszti béke (136. térkép) után 1918. márc. 22-én a 280 ezer km2-nyi "etnikai Belorussziára" kikiáltja a független Belorusz Köztársaságot. A békekonferenciához ezt az igényt nyújtja be 1919 elején. Ugyanekkor a Mogiljovi, Vityebszki és Szmolenszki kormányzóság részeiből a bolsevikok létrehozzák a Nyugati kommunát. A német összeomlás után 1919. jan. 1-én kikiáltják a szovjethatalmat, majd a Litván-Belorusz szovjetköztársaságot.

Az 1921. márc. 18-i rigai békével (139. térkép) Breszt, Grodno, Pinszk, Baranovicsi, Mologyecsnij lengyel kézre kerül. Szovjet kézen marad az 52,3 ezer km2 területű és másfél millió lakosú minszki Belorusszia (1922 végétől a Szovjetunió köztársasága), amelyhez a Nyugati kommunából csatolják először (1924. márc. 3.) a Vityebszki, Szmolenszki és Gomeli kormányzóság részeit (57,4 ezer km2, 2,7 millió lakos), majd (1926 dec. 6.) a Gomeli és Recsicai körzetek több járását (15,9 ezer km2, 649 ezer lakos). Így a Belorusz szovjetköztársaság területe 126,8 ezer km2 lesz 4.983,9 ezer lakossal.

Lengyelország felosztásával (205. térkép) 1939. nov. 1/2-án csatolják a 101,5 ezer km2-nyi nyugat-belorusz részeket (a Litvániának átadott 6,5 ezer km2-t kivéve Vilna, továbbá Nowogródek, Bialystok, Polézia vajdaság, valamint Lomza körzete), így 228,3 ezer km2-el és (1941. jún. 1.) 10.535,5 ezer lakossal ekkor éri el legnagyobb kiterjedését. Az 1941-es támadás után elfoglalt területen a németek a Keleti Birodalmi Főbiztosság (238a. térkép) részeként létrehozzák a Fehérrutén főkerületet (Baranovicsi, Minszk, Mogiljov, Vityebszk, Szmolenszk), amit nagyjából a Berezina választ el a keleti katonai közigazgatású résztől. Nyugaton Bialystok körzetét a Nagynémet Birodalomhoz csatolják, a Pripjaty menti déli ukrán/polesuk sávot Ukrajnához.

Az 1945. aug. 16-i lengyel-szovjet szerződéssel Lengyelországhoz kerül a Bialystoki körzet (240. térkép), így a szovjetköztársaság (1991 augusztus vége óta független Belarusz Köztársaság) területe 207,6 ezer km2, (1989) 10,2 millió lakossal. Az 1918-as etnikai határt valló nacionalizmus szerint mindegyik szomszédja felé területi igényei vannak.


318a) Fehér-Oroszország, 1897

Oroszországon belül a 377,1 ezer km2-nyi Fehér(Nyugat)-Oroszország hét kormányzóságának (Kovno, Vilno, Grodno, Minszk, Volhínia, Mogiljov, Vityebszk) 13.056,0 ezer lakosából 41,7 %-os többség (5.450,0 ezer) belorusz: Vilnóban 891,9 ezer (a lakosság 56,1 %-a), Vityebszkben 788,6 ezer (53,0 %), Grodnóban 705,0 ezer (44,0 %), Minszkben 1.633,1 ezer (76,0 %), Mogiljovban 1.389,8 ezer (82,4 %), továbbá Kovnoban 37,8 és Volhíniában 3,8 ezer (a hét kormányzóságban él az 5.852,7 ezres belorusz nemzet 93,1 %-a). Emellett a lakosság 6,6-6,6 %-át kitevő belorusz él Csernyigovban (151,5 ezer) és Szmolenszkben (100,8 ezer), 29,3 ezer Orosz-Lengyelországban (26,6 ezer Suwalki kormányzóságban).


 

 
 
  <<| előző térkép

317. Lengyelország területi változásai

>>| következő térkép

319. A fehérorosz nemzet Belorussziában, 1925 és 1970

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék