EMA » térképek » Köztes-Európa »
319. A fehérorosz nemzet Belorussziában, 1925 és 1970
 
   
A gomeli és recsicai járások csatolása előtti ország (1925) 4.204,5 ezer lakosából 70,8 % fehérorosz. Arányuk legmagasabb Szluck (87,2 %), Boriszov (83,6 %) és Mozir (81,7 %), alacsonyabb Mogiljov (61,9 %), Vityebszk (62,8 %), Bobrujszk (62,9 %) és Orsa (65,2 %) kerületben, Minszk 75,9 %-a, Polock 71,9 %-a, Kalinyin/Klimovicsiben 70,2 %-a belorusz.

A 29,2 %-a kisebbségből orosz és ukrán 15,4 % (648,1 ezer). Magas arányban élnek keleten (Mogiljov 26,9 %, Orsa 24,1 %, Vityebszk 22,2 %, Bobrujszk 20,1 %, Kalinyin/Klimovicsi 19,5 %, Polock 19,2 %), kisebb arányban nyugaton (Szluck 0,6 %, Minszk 2,4 %, Mozir 3,1 %, Boriszov 4,6 %).

A 10,9 % (457,3 ezer) zsidó legnagyobb arányban Minszk (15,4 %) és Bobrujszk (13,8 %), legkisebben Boriszov (8,1 %) kerületben található. Összességében a városi lakosság 44,1 %-os relatív többségét adják (belorusz 40,7 %), ezen belül abszolút többségét Bobrujszkban (50,5 %) és Szluckban (50,2 %). A 2,1 % (88,5 ezer) lengyel legnagyobb arányban Minszkben (5,1 %) és Boriszovban (3,3 %) él.

Az 1926 decemberi területkiegészítés eredményeként a 4.982,2 ezer lakosból a fehéroroszok aránya 80,6 %-ra emelkedik.

A 19,4 % kisebbségből zsidó 8,2 % (407,1 ezer), továbbra is a városi lakosság 40,1 %-os relatív többségét adva (fehérorosz 39,3 %). A nagyoroszok aránya 7,7 % (383,8 ezer), az ukránoké 2,0 % (97,5 ezer), a lengyeleké 2,0 % (97,5 ezer).

Ez az arány az újabb területkiegészítésig érdemben nem változik: az 1939 elején 5.568,0 ezer lakos 80,7 %-a fehérorosz, 8,2 %-a (456,6 ezer) zsidó, 7,7 %-a nagyorosz, 2,0 %-a lengyel, 0,7 %-a ukrán, 0,4 %-a lett és litván.

A terület 1939 őszi megkétszerezésének eredményeként az 1941. jún. 1-én 10.589,0 ezer lakos 74,5 %-a belorusz. A 25,5 % kisebbségből továbbra is legjelentősebb a zsidó 8,8 %-al (935 ezer), 8,7 %-ra (925 ezer) emelkedik a lengyelek aránya, az oroszoké 5,6 % (590 ezer), az ukránoké 1,5 % (162 ezer), a litvánoké 0,9 % (90 ezer), a németeké 0,1 % (7 ezer).

A II. világháborút követő újabb területmódosítások és az etnikai tisztogatások után (1970) a 9.002,3 ezer lakos 81,0 %-a fehérorosz. A hat nagy területből ötben a fehéroroszok 80-90 % közötti arányban vannak jelen (Minszk 88,8 %, Breszt 86,1 %, Mogiljov 85,6 %, Gomel 84,3 %, Vityebszk 82,5 %), míg Grodnóban arányuk 65,1 %. A főváros lakosságának 65,6 %-a fehérorosz.

A 19,0 % kisebbségből 10,4 % (938,2 ezer) nagyorosz. Legnagyobb arányban a fővárosban (23,4 %) és Vityebszkben (12,2 %) élnek. A 4,3 % (382,6 ezer) lengyel elsősorban Grodno területén él (24,7 % = 276,5 ezer). A szétszórtan élő ukránok aránya 2,1 % (190,8 ezer). A zsidók (30. térkép) aránya 1,6 % (148,0 ezer), ezen belül a fővárosban 4,9 % (47,1 ezer), a Gomeli területen 2,8 % (42,3 ezer).


 

 
 
  <<| előző térkép

318. Belorusszia területi változásai

>>| következő térkép

320. Csehország területi változásai

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék