EMA » térképek » Köztes-Európa »
321. Szlovákia területi változásai
 
   
A Nagy-Magyarországból Versailles eredményeként kiszakadó Szlovákia (Felvidék) Csehszlovákia részeként (163. térkép) kapja meg lényegében máig stabil határait.

Az északi - nagy-magyarországi - határon apróbb (lengyel részről elsősorban etnikailag) vitatott pontok vannak Csehszlovákia és Lengyelország között. A Tescheni Szilézia alatti - a Jablonkai-hágó és a vasúti elágazás miatt jelentős - cadcai sáv (Skalitével) lengyel igény ellenére csehszlovák kézen marad, Árva északkeleti és Szepes északnyugati részét megosztják (165. térkép). Ettől keletre néhány apróbb ponton hajtanak végre határmódosítást. A nyugati - nagy-magyarországi - belső határnak a két világháború között nincs nagy jelentősége, mivel az alakuláskor tett igéret ellenére Szlovákia nem kap autonómiát. A keleti kárpátaljai határt az 1930-as végelegesítéskor kissé nyugatabbra tolják.

A legnagyobb problémát a versailles-i rendezés során az előzmények nélküli és etnikailag alig meghúzható déli határ jelenti. A világháború alatti elképzeléseken (128, 163b. térkép), valamint az 1918 végi első - még jórészt etnikai alapú - rendezési kísérleteken (164. térkép) hamar túllépnek az események. A Magyar Tanácsköztársaság - átmenetileg az Eperjes központú Szlovák Tanácsköztársaságot eredményező - háborúját (167. térkép) követő trianoni béke végül jelentős magyarlakta területeket is elcsatol, Szlovákia határát nyugaton egészen a Dunáig tolva (169. térkép). A stabilizálódott Szlovákia területe 49,0 ezer km2 lesz, 3.330,9 ezer lakossal (1930).

Az 1938-as müncheni döntés (198. térkép) kapcsán Lengyelország a már 1919-ben is követelt apróbb északi területeket csatolja el: Skalite körzetét (együtt cseh Tescheni Szilézia jórészével), az árvai és szepesi kiszögellés újabb darabjait (ezeket Szlovákia Lengyelország 1939 őszi felosztásakor visszaszerzi). A Münchenhez kapcsolódó első bécsi döntés keretében Magyarország széles déli sávot szerez vissza (224. térkép). Az így körvonalazódó Szlovákia autonómiát kap Csehszlovákián belül, majd annak 1939 márciusi felosztása után - további területveszteséggel Magyarország javára - független állam lesz (38,7 ezer km2, 2,7 millió lakos).

Az 1945-ben Csehszlovákia keretében restaurált, függetlenségét elvesztő ország (244. térkép) visszakapja 1938-39-ben elcsatolt területeit, sőt Magyarországtól megszerzi a pozsonyi hídfőt is (249b. térkép). Területe 49,0 ezer km2, lakossága 5.269,0 ezer fő (1991). Az ismét elmaradt autonómiát az 1968-as szovjet invázió után kapja meg (244a. térkép), ekkor alakul át Csehszlovákia föderatív állammá. Elsősorban szlovák igényre 1992 végén Csehszlovákia felbomlik, s 1993 elejétől Szlovákia - változatlan területen - ismét független állam lesz.

A mindmáig defenzív jellegű szlovák nacionalizmus célja az 1919-ben létrejött határok biztosítása. Történeti érvei között a X. századi Nagy-Morva birodalomig nyúl vissza.


 

 
 
  <<| előző térkép

320. Csehország területi változásai

>>| következő térkép

322 Magyarország területi változásai

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék