EMA » térképek » Köztes-Európa »
327. Horvátország területi változásai
 
   
Horvátország nagyrésze a XVII. sz. végén szabadul meg a törököktől, s területén létrehozzák a határőrvidéket (43. térkép), amelynek Bjelovári kerülete vágja ketté a szűk Horvátországot és Szlavóniát. A Velence (1797) és Raguza (1808) felszámolásával bekövetkező területi változások mellett kisebb határmódosulások mennek végbe a XVIII. században a dalmát-boszniai határon. Az Illir Tartományok átmeneti fennállása (39b. térkép) után Horvátország az Osztrák Császárság, majd 1867-től (illetve az 1868-as magyar-horvát kiegyezéstől) a Monarchia keretébe illeszkedik (74. térkép).

Az I. világháború végén csatlakozik a délszláv államhoz (174. térkép). Magyarországtól elcsatolja a Muraközt, Isztriáról (a Quarneiro szigeteivel) és Fiuméről viszont le kell mondania Olaszország javára, amely megtartja Zárát és Lastovo szigetét is. Az SHS keretében autonómiáját felszámolják, ami a horvát-szerb ellentétek kiéleződéséhez vezet. Ezt az ország 1929-es bánsági átszervezése (178. térkép), majd a megnövelt területű Horvát bánságnak adott 1939-es autonómia sem oldja meg. Jugoszlávia 1941-es felosztása (211. térkép) után független Horvát Királyságként létezik 1941-1945 között, Bosznia-Hercegovinát is magába foglalva. A háború után a föderatív Jugoszlávia tagköztársasága (252. térkép). Megkapja Olaszországtól - Trieszt átmeneti önállósága után - egész Isztriát (a szlovén korridor kivételével), a montenegrói tengerpart kivételével egész Dalmáciát (Zadarral) és az összes szigetet. Belső területcsere eredményeként Szerbia (Vojvodina) kapja a Szerémséget, cserében Horvátországhoz csatolják a Baranyai háromszöget (181. térkép).

A függetlenség 1991. jún. 25-i kikiáltása után július 7-ével kirobban a szerb-horvát háború. Az ennek során kialakuló horvátországi frontot az ENSZ-csapatok megjelenése 1992 tavaszától befagyasztja (288. térkép). A független Horvátországot 1992 januárjában nemzetközileg elismerik, miközben területén szerb államalakulatokat kiáltanak ki. Az 1992 április elejétől kirobbanó boszniai háború mind szerb, mind horvát részről Bosznia-Hercegovina felosztásának kísérletébe torkollik (290. térkép).


327a) A középkori Horvátország

Tomiszlav 924-ben létrehozott horvát állama Zvoinimir Demeter (1074-1089) alatt éri el fénykorát. A pápai korona 1076-tól a római katolikus egyház kezdődő dominanciáját is jelenti. A horvát állam ekkor - miután a (Velence tengerparti birtokait leszámítva) Durazzóval bezáróan birtokolt dél-adriai tengerpartot már elveszti - átfogja Nyugat-Szlavónia és Horvátország mellett egyfelől Raguzáig, másfelől az Isztriai-félsziget északkeleti részéig a dalmát tengerpartot, a nyugat-boszniai területeket, valamint a Vrbasz és a Drina közötti Bosznát. Horvátország 1102-ben formálisan perszonálunióra lép Magyarországgal, s ettől kezdve államiságát megőrizve annak keretében létezik 1918-ig.


 

 
 
  <<| előző térkép

326. Szlovénia területi változásai

>>| következő térkép

328. Szerbia területi változásai

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék