EMA » térképek » Köztes-Európa »
329. Bosznia-Hercegovina területi változásai
 
   
A Boszniai vilajet keleti határai a XVIII. sz. elején átfogják a későbbi Novipazári szandzsák, valamint Montenegro túlnyomó részét. Határmenti területeiből 1718-ban Velence részesedik (36. térkép), Ausztria átmenetileg (1718-1739) megszerzi a Száva menti északi, majd (1791) a Magyarországhoz kerülő Bihac menti sávot. Miután 1830-1878 között Szerbia és Montenegro a vilajet jelentős keleti részeit megszerzi (99, 106. térkép), illetve 1878-ban a Monarchia okkupálja (72a. térkép), 1878-ban kitűzik a Novipazári szandzsák és Bosznia határát. Az 1908-as annexió után az Osztrák-Magyar Monarchia kondominiumként igazgatja (74. térkép).

Az I. világháború végén a terület a délszláv állam kereteibe kerül (174. térkép), jelentős etnikai-vallási kevertsége (73a, 94, 180. térkép) miatt azonban a szerb-horvát ellentét, illetve tágabban a Balkán egyik gócpontja marad. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1929-es bánsági átszervezésével a történelmi Bosznia-Hercegovinát felosztják a Vrbaszi, Drinai, Tengermelléki, Zetai és Szávai bánságok között (178. térkép). A II. világháború során Jugoszlávia felosztása (211. térkép) után 1941-1945 között a Horvát Királyság része.

A II. világháború után a restaurált Jugoszlávia (252. térkép) tagköztársaságaként államalkotó nemzet rangjára emelkednek a muzulmán bosnyákok (253. térkép). Ugyanekkor Montenegro javára elveszíti egyik (Hercegnovi) tengeri kijáratát, s ilyenként csak Neum marad meg.

Az 1989 után széthulló Jugoszláviából (289. térkép) kiválik Bosznia-Hercegovina is, s függetlenségét 1992. ápr. 6-án nemzetközileg elismerik. Ugyanezen a napon területén a nagyszerb (majd emellett nagyhorvát) célokat szolgáló polgárháború robban ki, amelynek során körvonalazódik az 51,1 ezer km2 területű és 4.124,3 ezer lakosú, nemzetközileg elismert ország - korábban már többször tervezett - felosztása Szerbia és Horvátország között (290, 291. térkép).

A mai boszniai nacionalista igények elsősorban a muzulmán Szandzsák felé irányulnak.


329a) A középkori Bosznia

1 Bosznia, 1391

2 Bosznia, 1180-1204

3 Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchiában


Először Bodin király (1081-1101) egyesíti Boszniát, Raskát és Zétát, majd Kulin bán (1180) rövid életű bogumil állama után Bosznia II. Stefan után I. (Kotromanic) Trvtko (1353-1391) - "Raska, Bosznia, Dalmácia, Horvátország és a tengerpartok királya" - alatt éri el fénykorát, amikor Dalmácia jelentős része is hozzá tartozik. Az 1386-os török hadjárat, majd Trvtko 1391-es halála után a megújuló török támadások nyomán Bosznia 1463-ra, Hercegovina 1483-ra az Oszmán Birodalom része lesz.


 

 
 
  <<| előző térkép

328. Szerbia területi változásai

>>| következő térkép

330. Montenegró területi változásai

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék