EMA » térképek » Köztes-Európa »
38. A Német-Római Birodalom felbomlása
 
   
38a) A Rajnai Szövetség, 1806

Napóleon a luneville-i békében (1801) kikényszeríti a rastatti kongresszuson (1797-99) még kudarcot valló kísérletét a birodalom átalakítására. Célja a németek kárpótlása a Rajna balpartján elvesztett fejedelemségekért, a birodalom felbomlasztása, Ausztria ellensúlyaként közepes államok létrehozása, a fejedelmek megnyerése területi adományokkal.

A Birodalmi Gyűlés által életrehívott bizottság 1803-as döntése az egyházi javakat szekularizálja (Mainzot kivéve minden egyházi birtokot felosztanak): 112 birodalmi jogállású alakulat tűnik el 3 millió lakossal, miközben Baden több mint hétszeresére, Poroszország közel ötszörösére, Württemberg négyszeresére, Bajorország másfélszeresére nő. A bizottság 1804-ben 350 lovagi birtokot von fennhatósága alá. A fejedelmek Napóleon jóváhagyásával a birodalmi jogot megsértve emelkednek rangban. Bomlasztólag hat Bajorország és Württemberg királysággá (1805), Baden, Hessen-Darmstadt és Berg hercegséggé alakulása (1806). Végül Ausztria veresége (1805) után 1806. júl. 12-én 16 dél- és nyugat-németországi fejedelem (Bajorország, Württemberg, Baden, Berg, Hessen-Darmstadt stb.) a birodalmi alkotmányt nyíltan felrúgva megköti a Rajnai Szövetséget (a francia császár protektorátusával). Tagállamai augusztus 1-én kilépnek a Német-Római Birodalomból, melyet többé Napóleon sem ismer el (II. Ferenc osztrák császár ezért augusztus 6-án lemond német császári címéről). Ezzel véget ér a Német-Római Birodalom nyolc és fél évszázados története.


38b) A Rajnai Szövetség, 1812

A Szövetség ellen Poroszország és Szászország 1806 szeptemberében Oroszországgal lép koalícióra: porosz ultimátum követeli felbontását és a francia csapatok távozását a Rajna balpartjáról (a porosz határokról). Válaszul Napóleon a negyedik koalíciós háborúban (1806-07) tönkreveri Poroszországot, amely az 1807-es tilsiti rendezéssel elveszíti az Elbától nyugatra fekvő birtokait (jórészt e területeken jön létre a Rajnai Szövetség tagjaként a Vesztfáliai Királyság). Csak Brandenburgot, Pomerániát, a régi Poroszországot (Danzig nélkül) és Sziléziát tarthatja meg. A szintén porosz területekből alakult Varsói Nagyhercegséget a szász perszonálunió köti a Szövetséghez, amelynek a már 1806 decemberében békére kényszerülő Szászország mellett Mecklenburg is tagja lesz. A schönbrunni békében (1809) Ausztria kényszerül területeket átadni Bajorországnak és a Varsói Nagyhercegségnek, így a Rajnai Szövetség Poroszországot és Ausztriát kívül tartva egyesíti a német területeket (Oldenburg és a Hanza-városok kivételével, amelyeket azonban 1810-ben Franciaországhoz csatolnak). A lipcsei csata után a Szövetség feloszlik.


 

 
 
  <<| előző térkép

37. A napóleoni háborúk, 1796-1815

>>| következő térkép

39. A napóleoni "új rend" Európában, 1812

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék