EMA » térképek » Köztes-Európa »
4. Népsűrűség Európában, 1900
 
   
A 40,2 fő/km2-es európai átlagon belül a nagyvárosi agglomerációktól eltekintve legsűrűbben lakott Anglia, a kontinensen a németalföldi, német és olasz területek, legritkábban Skandinávia, Ibéria, a Balkán és Oroszország.

Régiónkban ritkán (7 fő/km2) és egyenetlenül (Nyland 25, Uleaborg 2) lakott Finnország. A szomszédos Olonyeci kormányzóság népsűrűsége 2 fő/km2. Viszonylag ritkán lakott a Baltikum (Észtföld 20, Lívföld 28, Kurföld 25), a Pszkovi (25) és a Minszki kormányzóság (23), átlaghoz közeli a Pétervári (39), Kovnói (38), Vilnói (37) és Grodnói (41), továbbá Volhínia és Besszarábia (42-42). A "Kongresszusi Lengyelország" népsűrűsége 74 fő/km2. Sűrűn lakott a Piotrkówi (115) és a Varsói (110), ritkán a Suwalki (46) kormányzóság.

Németországban (104 fő) alacsony az arány Pomerániában és Kelet-Poroszországban (54-54), Nyugat-Poroszországban (61) és Posenben (65), magas Sziléziában (116), kiemelkedő Szászországban (280). A Monarchia 70 és az Osztrák Császárság 87 fő/km2-én belül Alsó-Ausztriában 156, Sziléziában 132, Csehországban 121, Morvaországban 110 fő, a Tengermelléken 95, Dalmáciában 46, Galíciában 93, Bukovinában 70. A Magyar Királyságban (59 fő/km2) a kiemelkedő Duna-Tisza köze (91) mellett Erdély 43, Horvát-Szlavóniá 57, Bosznia-Hercegovina 31 fő.

Az 1913 előtti Szerbia (52 fő/km2) legsűrűbben lakott területe Smederevo (96), Nis és Kragujevac (70-70), ritkán Toplica (32), Cacak (33) és Krajina (34). Ó-Romániában (52 fő/km2) sűrűn lakott a fővárossal Ilfov (94), Prahova (65) és Iasi (61), ritkán Román-Dobrudzsa (17) és Jalomita (28). Bulgárián (39 fő/km2) belül Kelet-Ruméliában 34 (Burgasz 23, Szliveny 29, Varna 31), Ű-Bulgáriában 42 (Sevlijevo 56, Tirnovo 50, Razgrad és Ruszcsuk 49-49). Görögországban (38 fő/km2) ritkán lakott Tesszália (Lárisza 28, Trikkala 30, Arta 31) és Közép-Görögország (31). A Peloponészosz népsűrűsége 41 fő. Legmagasabb az arány a Jón-szigeteken (108; Korfun 114). Montenegró népsűrűsége 25 fő/km2. A Konstantinápoly nélküli európai Törökországban (36) Kelet-Trákia (Drinápollyal) 27, Szaloniki vilajet 32, Monasztir 30, Koszovó 31, Szkutari 27, Janina 30.


4a) Népsűrűség Európában, 1991

A(z Oroszország nélkül) 95,0 fő/km2-es átlagon belül sűrűn lakott Nagy-Britannia (236), Hollandia (359), Belgium (327) és Németország (222 - NSZK 246, NDK 153). Régiónkban Finnország után legritkábban lakott a Baltikum (Észtország 35, Lettország 42, Litvánia 57) és Belorusszia (49); átlagon fölüli Lengyelország (122), Csehszlovákia (122 - Csehország 131, Szlovákia 108), Magyarország (111), Albánia (115) és Moldávia (129), "Kis-Jugoszlávia" (102), Románia (98) és Szlovénia (96); átlag körüli Bosznia-Hercegovina (87), Bulgária (81), Görögország (78), Horvátország (83), Macedónia (81). Ukrajna népsűrűsége 86 fő/km2.


 

 
 
  <<| előző térkép

3. Köztes-Európa történelmi tájai

>>| következő térkép

5. A finn nemzet Köztes-Európában, 1897/1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék