EMA » térképek » Köztes-Európa »
52. A független Görögország, 1830
 
   
A görög felkelést előkészítő Bajtársi Közösség (Filiké Hetéria) 1814-ben alakul a mintegy ötezres odesszai görög kolónia körében, Alexandrosz Ypszilantisz orosz őrnagy vezetésével, akinek a havasalföldi fejedelem fiaként jó kapcsolatai vannak a román fejedelemségek fanarióta elitjével.

Miközben a görögök peloponészoszi terve kitudódik, a román Tudor Vladimirescu vezetésével - kihasználva a török hadsereg lekötöttségét (Janina, Perzsia) - 1820. jan. 18-án Olténiából indul felkelés, s márciusban elfoglalják Bukarestet. Ezalatt Ypszilantisz Jasiból betör Moldvába (itt szintén felkelés robban ki), majd Havasalföldre, s áprilisra ő is Bukarestben van. I. Sándor azonban nem hajlandó támogatni a Hetériát, a konstantinápolyi patriárka kiátkozza Ypszilantiszt, Milos Obrenovic sem áll ki mellettük. A két felkelő sereg konfliktusa során a törökökkel tárgyaló Vladimirescut megölik. A felkelést Dragasannál vérbefojtják.

Demetriosz Ypszilantisz (Alexandrosz testvére, a Hetéria új vezetője) 1821. márc. 25-én a moreai Hagia Lavrából indít felkelést, s az 1822. jan. 13-án a Hetéria helyébe lépő epidauroszi nemzetgyűlés kikiáltja a független köztársaságot. A szultán Mohammed Ali egyiptomi kormányzóhoz fordul segítségért, s Ibrahim tábornok flottája 1825 februárjában Modonnál 18 ezres sereget tesz partra, amely júliusra megtisztítja Moreát. A török seregek győznek Misszolonginál (1826), majd Reshid vezetésével visszafoglalják Athént.

A Triziniában összeülő új görög nemzetgyűlés (1827 március) az immár monarchia élére hét évre régensként a négy évszázaddal korábbi görög/bizánci határok helyreállítását célul tűző Joannisz Kapodisztriasz orosz exkülügyminisztert választja. Az orosz-török háborút (1828-29) lezáró 1829. szept. 14-i drinápolyi béke elismeri, a nagyhatalmak 1830. febr. 3-i londoni egyezménye megerősíti a 47,0 ezer km2 területű és 753 ezer lakosú Görög Királyság függetlenségét (amely Akarnániát és Aitóliát a nagyhatalmak 60 millió frankos kölcsönével 1831-ben "visszavásárolja"). Élére 1833-ban I. (Wittelsbach) Ottó bajor herceg kerül.


52a) A janinai pasa birodalma, 1811 körül

A reformer III. Szelimmel a janicsárok mellett "völgyfejedelmek" szállnak szembe. A Janinai szandzsákot 1788-tól kormányzó Tepedeleni Ali pasa (1803-tól egész Rumélia kormányzója) a göröglakta területek elszakításának céljával Epirusz mellett 1811-ig fennhatósága alá vonja Macedóniát, Euboiát, Boiotiát, Akarnániát (kb. 1 millió lakossal), saját hadserege és flottája van, diplomáciai kapcsolatot tart fenn az európai hatalmakkal. Fiai Moreában (Veli pasa), illetve Tesszáliában és a Lepantói-öböl környékén (Muktar pasa) uralkodnak. A Portától való függetlenségét 1819-ben deklaráló Alit 1820-ban II. Mahmud felmenti, mire 1821 februárjában átáll a görög felkelőkhöz. Az 1822 elejére sikerrel végződő büntetőhadjárat során életét veszti.


 

 
 
  <<| előző térkép

51. A szerb felkelés, 1804-1817

>>| következő térkép

53. A keleti kérdés a XIX. században

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék