EMA » térképek » Köztes-Európa »
56. A magyar szabadságharc leverése, 1849
 
   
A császár által 1848. márc. 23-án kinevezett Josip Jellasic horvát bán szeptember 11-i támadásával kezdődő magyar szabadságharc során az ország nemzetiségei fegyveresen is fellépnek az igényeik iránt érzéketlen magyar kormány ellen (amely csak az utolsó pillanatban próbál velük egyezkedni).

A horvátok mellett a szerbek májusi karlócai gyűlésükön kikiáltják az autonóm Szerb Vajdaságot, s a Szerbiából érkező önkéntesek támogatta délvidéki szerb határőrkatonaság már június 12-én fegyveres harcba kezd. Ferenc József császár december 15-én ígéretet tesz az autonómia megadására (57a. térkép). A románok elutasítják Erdély egyesítését Magyarországgal, s osztrák felhívásra október 17-én népfelkelést indítanak. Andrei Saguna erdélyi görögkeleti püspök 1849 februári emlékiratában önálló román tartomány létrehozását javasolja a románlakta területek egyesítésével.

Az 1849 tavaszi magyar sikerek hatására - és miután az országgyűlés április 14-én Debrecenben detronizálja a Habsburgokat (ezt egyetlen állam sem ismeri el) - Ausztria május 1-én Oroszországhoz fordul. A segítséget deklaráló május 9-i cári kiáltvány után I. Miklós és Ferenc József május 21-én Varsóban egyezteti a katonai akciót. A 204 ezres hadsereg Ivan Paszkievics tábornok vezette főereje a Lengyel Királyságból Galícián át június 15-18-án lépi át a határt, a balszárny Moldvából és Havasalföldről tör be Erdélybe (a 166 ezer fős osztrák hadsereggel ekkor 173 ezres magyar haderő áll szemben). A magyar seregek az osztrákoktól elszenvedett vereség (Temesvár, augusztus 9.) után augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt kapitulálnak (a kormány augusztus 7-én még felajánlja a magyar koronát a Romanovoknak).


56a) Kossuth konföderációs terve, 1862

1 föderáció határa

2 tagországok határa

3 fővárosok

4 esetleg önálló országként

5 esetleg csatlakozó országok

6 esetleg Romániához csatolva

A magyar emigráció - miután nem sikerül kihasználnia Ausztria megingását az 1850-60-as évek fordulóján - a Habsburgokkal való kiegyezés alternatívájaként körvonalazza a dunai államszövetség tervét. Kossuth Lajos és Klapka György 1862. máj. 1-i elképzelésének feltétele a Habsburg és a Török Birodalom felbomlása. Helyén népszavazás vagy népképviseleti szervek döntése révén 30 milliós államszövetség alakul "a régi történelmi államokból": Magyarországból (a végső soron esetleg függetlenné váló) Erdéllyel, Romániából (esetleg együtt Bukovinával), Horvátországból (bár vitatott Fiume tengeri kikötője) és Szerbiából (amelyhez esetleg további délszláv területek is tartozhatnának).


 

 
 
  <<| előző térkép

55. Az 1848-1849-es európai forradalmak

>>| következő térkép

57. Magyarország katonai kormányzása, 1849-1860

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2014
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék