EMA » térképek » Köztes-Európa »
58. A krími háború, 1853-1856
 
   
A Szorosokat elzárása (1841) után 1844-ben és 1852-ben hiába javasolva Angliának a Török Birodalom felosztását, Oroszország 1853 májusában protektorátusának elismerését követeli a szultán 12 millió pravoszláv alattvalója fölött. Július 2-án "zálogként" megszállja a fejedelemségeket (belügyeikbe az 1849 május 1-i balta-limani török-orosz egyezmény szerint hét évig beleszólhat). A Porta október 4-én hadat üzen, november 30-án Szinopénál szétverik a török flottát, a Dunán átkelő oroszok Szilisztrát ostromolják.

A szultánnal szövetségre lépő Anglia és Franciaország 1854. márc. 27-én hadat üzen a cárnak. A semleges Ausztria ultimátumára (és a szövetségesek fekete-tengeri flottademonstrációjára) az orosz csapatokat július elején kivonják a fejedelemségekből (Moldvát osztrák, Havasalföldet osztrák-török erők szállják meg). A szövetségesek augusztusban (Bécs) követelik a fejedelemségek nemzetközi felügyeletét, a keresztények kollektív védelmét, a dunai hajózás közös ellenőrzését, az 1841-es egyezmény revízióját (a Fekete-tenger demilitarizálását). Az elutasítás után a Szorosokat, Konstantinápolyt és a földközi-tengeri brit hegemóniát veszélyeztető katonai bázis felszámolására Várna körzetéből 60 ezres expedíciós haderőt vetnek be a Krímen Szevasztopol ellen. Az I. Miklóst 1855 márciusában követő II. Sándor Szevasztopol szept. 8-i eleste után elfogadja a bécsi négy pontot. A félmillió halottat (Oroszország 300, Franciaország 100, Anglia 60 ezer) követelő háború 1856 elején véget ér.

Anglia, Ausztria, Franciaország, Oroszország, a 15 ezer katonával 1855 jan. 26-án hadbalépő Szárd Királyság, Svédország és Törökország párizsi konferenciája végén a március 30-i párizsi békével a szövetségesek kiürítik a Krimet, Oroszország Moldva javára elveszíti Délnyugat-Besszarábiát, a Porta javára az 1829-ben annektált Duna-deltát (a torkolatot a brailai nemzetközi Duna-bizottság ellenőrzése mellett hajózhatóvá teszik), a Fekete-tenger partvidékét demilitarizálja, a Szorosokra megismétli az 1841-es szerződést (hadihajók áthaladásának tilalma). Oroszország kötelezi magát, hogy nem erősíti meg katonailag az Aland-szigeteket. A nagyhatalmak garantálják Törökország területi integritását, a birodalom keresztényeit "európai védelem" alá helyezik, a román fejedelemségek jövőjének kialakítására bizottságot alakítanak (59. térkép). A párizsi békével Oroszország európai hegemón szerepét Franciaország veszi át.


58a) Az Ĺland-háború

Az oroszok megosztásának és a svédek (1855 novemberére sikeres) bevonásának céljával északon is frontot nyitva az angol-francia hajóraj behajózik a Fehér-tengerre (a Szolovecki-szigeteket és Arhangelszket bombázva), a Balti-tengeren blokád alá veszi az Aland-szigeteket (majd bombázza Turku, Hangö, Sveaborg, Reval, Kronstadt erődítményeit). Szárazföldi hadműveletekbe a szövetségesek nem bocsátkoznak.


 

 
 
  <<| előző térkép

57. Magyarország katonai kormányzása, 1849-1860

>>| következő térkép

59. A román fejedelemségek egyesülése, 1858-1862

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék