EMA » térképek » Köztes-Európa »
59. A román fejedelemségek egyesülése, 1858-1862
 
   
A fejedelemségek a kücsük-kajnardzsi békétől (41. térkép) az orosz protektorátus segítségével lazítják függőségüket a Portától: a bukaresti béke (1812) megerősíti autonómiájukat, 1821-ben véget ér a fanarióta fejedelmek (1711-től tartó) kora, az akkermani egyezmény (1826) után a drinápolyi béke (1829) új rend bevezetéséről határoz. Havasalföld (1831 július) és Moldva (1832 január) Szervezeti Statutuma az alkotmányos rend egységesítésével már az uniót készíti elő. A krimi háborúban (58. térkép) 1853-ban orosz, 1854-től három évre osztrák/török megszállás alá kerülnek.

A Moldvát tengeri kijárathoz juttató 1856-os párizsi béke az orosz protektorátust felszámolva a fejedelemségeket a hét európai hatalom (Oroszország, Poroszország, Ausztria, Franciaország, Anglia, Törökország és Piemont, illetve jogutódjaként Olaszország) kollektív védelme alá helyezi, megerősíti autonómiájukat, szervezeti szabályzataikat eltörölve (az uniót elvetve) ad hoc-bizottságot küld ki berendezkedésük kialakítására. A párizsi szerződést végrehajtó 1857. márc. 8-i nagyköveti konferencián rögzített cenzusos, rendi jellegű választójog szerint létrejött nemzetgyűlések (1857 október) az unió mellett nyilatkoznak. Anglia, Ausztria és Törökország ellenállása miatt az 1858. aug. 19-i újabb párizsi konferencia kompromisszumával létrejön a Porta fennhatósága alatt álló "Moldva és Havasalföld Egyesült Fejedelemség", külön hatalmi intézményekkel, de az országgyűlésekből kiküldött közös bizottságokkal, törvényekkel, bírósággal és hadsereggel.

Az 1859. jan. 5-én Iasiban Moldva fejedelmének választott liberális Alexandru Ion Cuza bojár hadseregparancsnokot az áthidaló formulát megkerülve január 24-én Bukarestben Havasalföld fejedelmének választják. Ezzel a fejedelemségek de facto egyesülnek. A nagyhatalmak a Porta tiltakozása ellenére 1861-re elismerik Cuza életre szóló uralkodását mindkét fejedelemségben. A reálunió lépéseként 1862 elején egyesül a két országgyűlés és közös kormány alakul. Ezzel 115,8 ezer km2 területen 3.300,7 ezer lakossal (1850) létrejön Románia. Az 1864 júniusi alkotmányt szentesítő referendumon a 737,5 ezer jogosult (7,1 % tartózkodás mellett) 92,7 %-a szavaz "igennel", lényegében az unióra. Reformjai után Cuzát megbuktatják (1866 április). Hohenzollern Sigmaringen Károly porosz herceget a Porta hűségeskü fejében dinasztiaalapítási joggal Románia királyaként ismeri el (I. Károly). Belga mintájú liberális alkotmány lép életbe.


59a) Moldva a XV. században

Stefan cel Mare (III. István) alatt (1457-1504) önállóságát a Török Birodalommal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben őrző Moldvai Fejedelemség fennhatósága kiterjed a későbbi Moldva és - az Aranyhordától megszerzett, de a Portának már 1456-ban átengedett déli Budzsák kivételével - Besszarábia mellett Bukovinára is.


 

 
 
  <<| előző térkép

58. A krími háború, 1853-1856

>>| következő térkép

60. Lengyel nemzeti mozgalom és felkelés, 1863-1864

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék