EMA » térképek » Köztes-Európa »
6. Az észt nemzet Köztes-Európában, 1897
 
   
Az észt nemzet nagysága az 1897-es népszámlálás szerint 993,8 ezer fő, az európai Oroszország lakosságának 0,9 %-a.

A szórványokban élőket is beszámítva az észtek 87,3 %-a (867,8 ezer fő) a négy észtföldi és Lívföld öt északi kerületében található. E kilenc kerületben a lakosság 90,6 %-át teszik ki. Mellettük összességében 38,4 ezer német, 33,4 ezer (nagy-, kis- és fehér-)orosz, 5,8 ezer svéd, 5,5 ezer lett és 3,3 ezer zsidó él a területen. Az észtek 10,5 %-a él városban (Észtföld 13,9 %, Észak-Livföld 9,2 %). Ennek a 100,8 ezer városi észtnek nagyrésze Revalban (41,2 ezer, a város lakosságának 61,9 %-a) és Tartuban (29,0 ezer = 68,6 %) található.

Észtföldön 366,0 ezer észt él, a kormányzóság lakosságának 88,7 %-a. Lényegében Észtföld mind a négy körzete homogén észt etnikumú (Wesenberg 108,5 ezer = a lakosság 90,3 %-a, Weissenstein 51,0 ezer = 96,8 %, Reval 130,8 ezer = 82,9 %, Hapsal 75,6 ezer = 92,2 %). Mellettük 21 ezer orosz, 16 ezer német, 5,8 ezer svéd (négyötödük az északnyugati Hapsal körzetében, a svéd uralom maradványaként) és ezer zsidó él a területen. Észtek legnagyobb számban - az észtföldiekkel egy tömbben - Lívföldön élnek (518,6 ezer), öszszességében a lakosság 39,9 %-át adva. Az öt északi kerület azonban Észtföldhöz hasonlóan homogén: az 501,8 ezer észt a lakosság 92,0 %-át teszi ki (Werro 90,1 ezer = 92,7 %, Jurjev 165,1 ezer = 86,8 %, Fellinn 96,9 ezer = 97,1 %, Pernau 92,3 ezer = 92,5 %, Ösel szigete 57,5 ezer = 95,5 %). Mellettük 17,5-17,5 ezer orosz és német, 5 ezer lett és kétezer zsidó él a területen (88. térkép).

Zömmel a nemzettömbbel összefüggő határmenti kisebbség az észt nemzet 12,7 %-a: Dél-Livföldön él 16,8 ezer (2,2 %), Pszkov kormányzóság nyugati határszélén 25,5 ezer (2,3 %), a Szentpétervári kormányzóságban - négyötödük a határmenti Ingriában, egyötödük magában a fővárosban - 64 ezer (3,0 %), Orosz-Lengyelországban 4,4 ezer.


6a) Az észt nemzet Köztes-Európában, 1989

Az észt nemzet nagysága 1989-ben 1.035,8 ezer fő (a két világháború és a repressziók miatt kevesebb mint 50 ezerrel nő egy évszázad alatt), amelynek 93,0 %-a él Észtországban, 72,5 ezer pedig lényegében Oroszországban.

Észtországban az 1989-es népszámlálás (305. térkép) szerint 963,3 ezer észt él. Arányuk az ország lakosságában 61,5 %-ra csökken. A legnagyobb problémát a lakosság 30,3 %-át kitevő nagyorosz etnikum jelenti (474,8 ezer), elsősorban magában Tallinnban, valamint az északkeleti Narva és Kohtla-Järve körzetében. A három orosz kisebbség összlétszáma 550,8 ezer fő, azaz 35,2 % - szemben az 1897-es 4,4 %-al (309a. térkép). Az oroszok nagy aránya a függetlenség 1991-es elnyerése után lesz politikai probléma (304. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

5. A finn nemzet Köztes-Európában, 1897/1910

>>| következő térkép

7. A lett nemzet Köztes-Európában, 1897

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék