EMA » térképek » Köztes-Európa »
68. A Bolgár exarchátus, 1870-1912
 
   
A tirnovói patriarchátus (1235-1394) és az ohridi metropolia (870-1767) felszámolása után a független bolgár görögkeleti egyház a Török Birodalom keresztényeinek vallásszabadságát rögzítő 1856. febr. 18-i hatt-i-humajunra alapozva az 1870. márc. 11./febr. 27-i fermánnal Szent Bolgár Exarchátus néven jön létre (a konstantinápolyi patriárka 1872-ben szakadárnak minősíti és 1945-ig nem ismeri el).

Az etnikai területeket lefedő bolgár egyház (a térkép a püspökségek, illetve a püspökségek nélküli vicariátusok alá tartozó macedóniai és trákiai területeket ábrázolja) Ű-Bulgária, Kelet-Rumélia, Dobrudzsa, Szerb-Macedónia és Szerb-Moravia mellett püspökségek nélküli vicariátusokként kiterjed azokra a területekre is (Nyugat-Trákia, Kelet-Trákia nagyrésze, Égei-Macedónia), ahol a nemzeti versengést elindító fermán szerint a lakosság kétharmada az exarchátus híve (Skopje és Ohrid körzetét 1874-ben csatolják hozzá). A Balkán-háborúk után hat püspökség a szerb nemzeti egyházhoz kerül, Ohrid és Skopje metropolitája Bulgáriába menekül.


68a) Az exarchátus etnikai viszonyai, 1905

Az 1885-os unió után Bulgária határain kívül az exarchátusi Macedónia görögkeleti lakosságának 62,1 %-a (823,5 ezer), Trákia 50,2 %-a (233,5 ezer), összesen 1.057,1 ezer fő (58,3 %) tartozik az exarchátus joghatósága alá.

Az exarchátus és a patriarchátus hívei jelentős részben átfedik a korabeli Bulgária határán kívüli bolgár, illetve görög etnikumot. Macedónia 1.165,8 ezer keresztény bolgár lakosából 70,1 %, Trákiában 292,8 ezerből 79,8 %, a két területen összesen 72,0 % (1.051,0 ezer) tartozik az exarchátus alá. Összesen 13,1 ezer bolgár a nyugati kereszténység híve: Macedóniában 5,2 ezer (2,8 ezer katolikus, 2,4 ezer protestáns), Trákiában 7,9 ezer (5,5 ezer katolikus, 2,4 ezer protestáns).

Az ábrázolt 27 püspökség, illetve vicariátus (Viza, Sozopolis, Karaferia, Kampania és Kassandra nemhivatalos körzeteivel) 1.813,2 ezer keresztény lakosából bolgár 1.458,9 ezer (80,5 %), görög 265,3 ezer (14,6 %), vlach 57,0 ezer (3,1 %), albán 19,8 ezer (1,1 %), cigány 9,0 ezer (0,5 %), gagauz 3,0 ezer (0,2 %). A Bisztrica balparti részét (Karaferia) és Chalkidikét (Kassandra) leszámítva az exarchátusi Macedónia 15 kerületének 1.320,8 ezer keresztény lakosából bolgár 1.161,1 ezer (87,9 %), görög 85,9 ezer (6,5 %), vlach 56,1 ezer (4,2 %), cigány 8,6 ezer (0,6 %), albán 6,0 ezer (0,5 %), gagauz 3,0 ezer (0,2 %). Homogén bolgár Üsküb, Nevrokop, Veles, Strumica, Debra, Kukus, Melnik és Vodena körzete, azt megközelíti Ohrid és Florina (97. térkép). Vizát és Sozopolt leszámítva az exarchátusi Trákia 7 kerületének 441,7 ezer keresztény lakosából bolgár 283,7 ezer (64,2 %), görög 142,9 ezer (32,4 %), albán 13,8 ezer (3,1 %). Homogén bolgár az Enosi kerület.


 

 
 
  <<| előző térkép

67. Nagy-Bulgária határai

>>| következő térkép

69. A Dunai vilajet városi lakossága, 1866

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék