EMA » térképek » Köztes-Európa »
69. A Dunai vilajet városi lakossága, 1866
 
   
Észak-Bulgária (a Dunai vilajet Dobrudzsa nélkül) 2.007,9 ezer lakosának (1880) 67,0 %-a bolgár és 33,0 % kisebbség, akik közül legjelentősebb a török 26,1 %-al (523,1 ezer). Mellettük 49,2 ezer (2,5 %) román, 14 ezer (0,7 %) zsidó, 11 ezer (0,6 %) görög, 6 ezer (0,3 %) tatár, 3,2 ezer (0,2 %) gagauz, 3 ezer (0,2 %) pomák, 2,5 ezer (0,1 %) örmény él a vilajetben.

A városi lakosság (1866) nagyjából 45-45 %-ban muzulmán és bolgár (10 % nagyjából egyenlő arányban zsidó, cigány és egyéb). Tiszta bolgár etnikumú város (Gabrovo, Dobruvcsi és Novo Szelo kivételével) lényegében nincs. Abszolút bolgár többségű a fontosabb városok közül Szamokov, Tetovo, Vraca, Szisztovo, Szelvi és Tirnovo. Viszonylagos bolgár többségű Plevna (nagy muzulmán etnikum mellett), Tuturkan, Szilisztra és Várna (jelentős muzulmán kisebbséggel). Kevert a lakosság Vidinben (jelentős muzulmán lakosság és zsidó kisebbség), Szófiában (bolgárok, muzulmánok és zsidók), Kusztendilben (muzulmánok és bolgárok). Kisebbségben vannak a bolgárok - többnyire a muzulmánok (illetve pomákok) javára - Ihtiman, Lovecs, Nikopol, Razgrad, E. Dzsumaja, Sumeny, Balcsik, Raszovo, Medzsidzse, Babadag, Tulcsa városokban.


69a) Törökök a Bolgár Fejedelemségben, 1900

Az 1900-as népszámlálás szerint az egyesült Bulgária lakossága 3.744,3 ezer, amelynek 76,6 %-a bolgár. A 23,4 % kisebbség közül legjelentősebb a török 14,2 %-al (531,3 ezer), emellett többek között 89,6 ezer (2,4 %) cigány, 71,7 ezer (1,9 %) román, 67,7 ezer (1,8 %) görög, 20,6 ezer (0,6 %) pomák és 18,9 ezer (0,5 %) tatár él az országban.

A törökök - akiknek száma 1887-ben tetőzik 600,7 ezerrel (19,0 %) - aránya Ű-Bulgáriában 16,9 % (437,9 ezer), Kelet-Rumália három tartományában 8,6 % (93,3 ezer). A lakosság abszolút többségét adják 52,3 %-al (130,9 ezer) Sumen tartományban (43,4 % bolgárral szemben), domináns kisebbséget alkotnak 44,2 %-al (153,7 ezer) az 50,4 % bolgárral szemben Ruszcsuk, 38,8 %-al (107,8 ezer) a 47,3 %-al viszonylagos többséget adó bolgárokkal szemben Varna tartományban, emellett számottevő kisebbségben vannak Burgaszban (12,1 %). Arányuk elhanyagolható Szófia (0,2 %), Kusztendil (0,3 %) és Vraca (0,8 %) tartományokban.

Az 1910-es népszámlálásra Bulgária 4.337,5 ezer lakosának 81,2 %-a bolgár és 18,8 %-a kisebbség (a 400,0 ezerre becsült pomák nélkül a bolgár arány 72,1 %). Az összes többi kisebbség aránya csökken. A 11,6 % (504,6 ezer) török jelzi, hogy a kisebbségi probléma lényegében török probléma (190, 264. térkép). Az 1,8 % cigány és 0,9 % spanyol zsidó mellett az 1,2 % (50,8 ezer) görög Fekete-tenger menti hagyományos körzeteiben él (Sosopol és Mesemvira városa, Anchiatos, Burgas, Várna, Vasiliko és Achtopol kerülete).


 

 
 
  <<| előző térkép

68. A Bolgár exarchátus, 1870-1912

>>| következő térkép

70. Kelet-Rumélia, 1878-1886

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék