EMA » térképek » Köztes-Európa »
70. Kelet-Rumélia, 1878-1886
 
   
A Philippopol/Plovdiv központú Kelet-Ruméliát (Dél-Bulgária) a berlini kongresszus hozza létre 1878. júl. 13-án, elszakítva a San-Stefanóban (66. térkép) kialakított Nagy-Bulgáriától, és a török csapatok visszatérésének tilalmával autonóm tartományként visszaadva a Török Birodalomnak. A felosztás ellen már 1878-79-ben bolgár felkelésre kerül sor a Struma völgyében, Kreszna és Razlog környékén.

A 32,2 ezer km2 területű tartomány 942,7 ezer lakosának (1884) 72,2 %-a (680,4 ezer) bolgár, 16,3 %-a (154 ezer) török, 5,6 %-a (52,9 ezer) görög, 2,8 %-a (26,7 ezer) cigány, 1,7 %-a (16,2 ezer) pomák, 0,7 %-a (7 ezer) zsidó.

A hessen-darmastadti Battenberg Sándor fejedelem (1879-1886) vezette, nyugat-európai mércével is modern politikai berendezkedésű (belga típusú tirnovói alkotmány, 1879), orosz érdekszférába tartozó és oroszbarát Bulgária uniós lépéseinek összehangolását segíti, hogy mindkét területen a liberális párt kerül hatalomra (Kelet-Ruméliában 1883-ban, Bulgáriában 1884-ben).

A bolgár kezdeményezésre 1885 szeptember elején Philippopolban kirobbanó kelet-ruméliai felkelés ideiglenes kormánya szeptember 6-án deklarálja az egyesülést, Battenberg Sándor pedig 8-án az egyesült Bulgária fejedelmének nyilvánítja magát. Bolgár seregek vonulnak be a tartományba, és Bulgária annektálja Kelet-Ruméliát.

A kompenzációra vágyó és a vetélytárs növekedése miatt elégedetlen balkáni államok közül Szerbia - elsősorban Vidin megszerzésének céljával - november 14-én megtámadja Bulgáriát. Gyors veresége (Slivnica, november 17-19.) után csak a november 28-i osztrák ultimátum menti meg. Az 1886-os bukaresti béke a status quot állítja helyre.

Az 1885 nov. 5-én összeülő konstantinápolyi nagyköveti konferencián a három császár szövetsége elítéli a "felforgató" Bulgáriát, a status quo helyreállítását követelve. A határozatnak (amelyet Anglia nem fogad el) azonban nem tudnak érvényt szerezni, s végül angol közvetítéssel a szultán Kelet-Rumélia kormányzójává nevezve ki Battenberg Sándort perszonálunió formájában elismeri a befejezett tényt. A kompromisszum jegyében 1886-ban módosítják Kelet-Rumélia déli határait: Törökország megkapja a Vaca felső folyásának völgyét (Balaban, Poten), valamint Pomákföld északi részét a Harmanlijska-folyó magasságáig (Kukes, Catakli).

Oroszország megszakítja diplomáciai kapcsolatait Bulgáriával, az annexióval nemzeti legitimációra szert tevő fejedelmet 1886. aug. 21-én oroszbarát bolgár tisztek államcsínye megbuktatja. A bolgár nemzetgyűlés azonban - a balkáni nemzetállamok önálló fellépésének első jeleként - a cár jelöltjét a megszállás kilátásba helyezése ellenére visszautasítva 1887 júliusában Ferdinánd szász-coburg herceget emeli trónra (1887-1918). Oroszország a bolgár fejedelmet csak 1896-ban ismeri el, amikor a trónörökös pravoszláv hitre tér (és 1895-ben meggyilkolják az oroszellenes párt élén álló Sztambolov miniszterelnököt).


 

 
 
  <<| előző térkép

69. A Dunai vilajet városi lakossága, 1866

>>| következő térkép

71. Görög-török határrendezés Tesszáliában, 1878-1881

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék