EMA » térképek » Köztes-Európa »
73. A megszállt Bosznia-Hercegovina
 
   
A megszállt tartományt speciális bécsi bizottság igazgatja, majd 1880-ban a közös pénzügyminisztérium alá rendelik, a helyi közigazgatás élén álló kormányzóval. Az új közigazgatási beosztás - amely szerint az öt kerületből (Szarajevo, Bihac, Banja Luka, Dolnja-Tuzla, Travnik) álló Bosznia mellett külön közigazgatási egység a Mostari kerület (Hercegovina) - és határok nagyjából követik az 1878 előttieket (bár az 1878-as szerb és montenegrói foglalások, valamint a Novipazári szandzsák speciális helyzete miatt a keleti határ a korábbi vilajethatárhoz képest módosul). A tartomány státusa az 1908. okt. 5-i annektálás (96. térkép) után lesz újra vitatott Ausztria és Magyarország között, végül azonban marad kondominium.

Az 1910. febr. 7-i oktrojált alkotmány szerint a 92 fős szabor 20 tagja virilista, 72 képviselőjét kuriális és cenzusos választójog szerint választják. A vallási alapon felosztott 72 mandátumból 31-et (43 %) kapnak a pravoszlávok/szerbek, 24-et (33 %) a muzulmánok/bosnyákok, 17-ot (22 %) a római katolikusok/horvátok, egyet pedig a zsidók a városi kúriában. Az 1910 júniusi első választáson a horvát pártok a nagyhorvát trializmus, a muzulmánok a széles autonómia, a szerbek a nagyszerb állam programjával indulnak.


73a) Bosznia-Hercegovina vallási viszonyai, 1885

Az 1885-ös népszámlálás szerint az 51,0 ezer km2 területű tartomány 1.336,1 ezer lakosának 42,8 %-a (571,3 ezer) pravoszláv, azaz némi leegyszerűsítéssel szerb; 36,9 %-a (492,7 ezer) mohamedán, vagyis bosnyák; 19,9 %-a (265,8 ezer) római katolikus, azaz horvát; 0,4 %-a (5,8 ezer) izraelita. A bosnyákok aránya a hosszú török uralom alatt az 1468-as 0,9 %-ról 1710/24-ig 66,0 %-ra emelkedik (majd 1910-ig 31,9 %-ra csökken).

A hat kerületből három - a Banjalukai 59,8 %-os pravoszláv (22,6 %-os mohamedán és 17,3 %-os római katolikus kisebbség mellett), a Szarajevói 51,2 %-os mohamedán (34,5 % pravoszláv, 14,0 % római katolikus), a Bihaci 50,8 %-os szerb (45,0 % mohamedán, 4,1 % római katolikus) - abszolút többségű. Három kerületben csak viszonylagos többségű felekezetek vannak: a Tuzlaiban 45,0 %-os mohamedán (42,3 % szerb, 12,3 % római katolikus), a Mostariban 38,2 %-os római katolikus (33,8 % pravoszláv, 27,8 % mohamedán), a Travnikiban 35,1 %-os római katolikus (33,8 % pravoszláv, 30,7 % mohamedán). A tartomány 49 járásból 23 pravoszláv, 14 mohamedán és 12 katolikus többségű. Egyetlen homogén vallású járás sincs.

A 26,3 ezer lakosú Szarajevo lakosságának 60,1 %-a mohamedán, 16,9 %-a pravoszláv, 12,7 %-a római katolikus és 10,0 %-a izraelita (a zsidó lakosság 45,1 %-a). Mostar járás lakosságának (44,7 ezer) 56,5 %-a római katolikus, 27,2 %-a mohamedán és 16,1 %-a pravoszláv (ld. még 180, 254, 290. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

72. Európa a berlini kongresszus után, 1878

>>| következő térkép

74. Az Osztrák-Magyar Monarchia, 1867-1918

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék