EMA » térképek » Köztes-Európa »
78. Erdély etnikai viszonyai, 1910
 
   
Az 57,8 ezer km2 területű Erdély (74b. térkép) a XVIII. században veszíti el súlyát a történelmi Magyarország népességében és etnikai összetételében (43a. térkép). Az 1850-re (a Partiummal) 58,0 %-ban román, 28,2 %-ban magyar és 10,6 %-ban szász (evangélikus német) tartomány etnikai összetétele a XX. sz. elejére valamelyest a magyarok javára módosul. Az 1910-es népszámlálás szerint 2.658,2 ezer lakos 55,1 %-a (1.464,2 ezer) román, 34,2 %-a (909,0 ezer) magyar és 8,7 %-a (231,4 ezer) német/szász (ld. még 186. térkép). A vallásilag is igen vegyes lakosság (ld. még 2, 80. térkép) 29,6 %-a görögkeleti, 28,0 %-a görögkatolikus, 14,9 %-a református, 14,0 %-a római katolikus, 8,6 %-a evangélikus, 2,5 %-a unitárius és 2,4 %-a (53,1 ezer) izraelita.

A lakosság etnikailag igen keverten helyezkedik el (az egyetlen homogén etnikumú megye a 95,4 %-ban magyar Udvarhely). A kisebbségi magyar etnikum koncentráltan elsősorban Erdély délkeleti részén (Székelyföld) található, amelyet az alföldi magyar nemzettörzstől széles román etnikumú területek választanak el (politikai vetülete 186, 261. térkép). A német etnikum szétszóródva, de néhány vidéken (Nagy-Küküllő, Brassó, Szeben) nagyfokú koncentráltságban található meg (ld. még 43b. térkép).

A 15 megyéből tizben van román többség. Ezek közül nyolcban (Fogaras 88,7 %, Hunyad 79,9 %, Alsó-Fehér 77,4 %, Szolnok-Doboka 75,2 %, Torda-Aranyos 72,1 %, Beszterce-Naszód 68,5 %, Szeben 64,3 %, Kolozs 56,2 %) a román etnikum abszolút túlsúlyban van, míg a lakosság relatív többségét adja Kis-Küküllőben 47,9 %-al és Nagy-Küküllőben 40,8 %-al (utóbbiban a németek aránya 40,6 %).

A magyar etnikum öt megyében alkotja a lakosság többségét. Ezen belül négy megyében abszolút többségben van (Udvarhely 95,4 %, Csík 86,4 %, Háromszék 83,4 % és Maros-Torda 61,2 %), Brassó megyében 35,0 %-al relatív többséget alkot (itt a románok aránya 34,7 %).

A német etnikum sehol nincs többségben, de öt megyében a lakosság számottevő kisebbségét teszi ki: Nagy-Küküllőben 40,6 %-al (40,8 %-os román többség), s az itt élő 62,2 ezer fő egyúttal a legnagyobb német tömb; Brassóban 29,2 %-al (35,0 % magyar, 34,7 % román), Szebenben 28,5 %-al, Beszterce-Naszódban 20,0 %-al és Kis-Küküllőben 17,5 %-al.

A 15 megyeközpontból 12 magyar többségű: Csíkszereda 97,0 %-al, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely 96,5-96,5 %-al, Marosvásárhely 89,3 %-al (román 6,7 %), Kolozsvár 83,4 %-al (román 12,4 %), Nagyenyed 75,0 %-al, Dicsőszentmárton 72,7 %-al, Torda 71,7 %-al, Dés 69,8 %-al, Déva 67,3 %-al és Fogaras 51,0 %-al (33,0 % román), Brassóban pedig 43,4 %-os relatív magyar többség van (28,7 % román, 26,4 % német).

Három megyeszékhelyen van német többség: Nagyszebenben 50,3 %-al (26,3 % román, 21,7 % magyar), Segesvárott 47,3 %-al (26,2 % román, 23,2 % magyar) és Besztercén 44,1 %-al (33,8 % román, 21,3 % magyar).


 

 
 
  <<| előző térkép

77. Galícia etnikai viszonyai, 1910

>>| következő térkép

79. Analfabéták Magyarországon, 1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék