EMA » térképek » Köztes-Európa »
81. Országgyűlési választás az Osztrák Császárságban,1911
 
   
Az Osztrák Császárságban 1907-ben vezetik be az általános férfi választójogot (Galíciában megszorítással). Az 1911. jún. 13-i (utolsó) választáson az 5.765,1 ezer jogosult 80,2 %-a vesz részt. Érvénytelen 87,7 ezer szavazat (1,9 %). Az eredmény pártpolitikai, illetve nemzeti tengely mentén értékelhető. Országosan a Német Keresztényszocialista Párt győz 13,2 %-al (76 hely az 516-ból). Második a Német Szociáldemokrata Párt 11,7 %-al (44), harmadik az autonomista Cseh Szociáldemokrata Párt 7,7 %-al (26), negyedik az ifjúrutén Ukrán Párt 7,1 %-al (23), ötödik a liberális Cseh Agrárpárt 5,6 %-al (37), hatodik a Lengyel Néppárt 4,0 %-al (24). A Birodalmi Gyűlésbe 113 keresztényszocialista-konzervatív, 82 szociáldemokrata, 65 néppárti, 59-59 agrárpárti, illetve liberális-demokrata képviselő kerül.

A német pártok (232 hely) Német-Ausztria tartományaiban győznek: hatban a Német Keresztényszocialista Párt, Karintiában a Német Néppárt, Sziléziában a Német Szociáldemokrata Párt. A cseh és német választókerületekre bontott Morvaország német kerületeiben a Német Szociáldemokrata Párt győz. Sziléziában a német pártok 9 mandátumhoz jutnak a 15-ből, Bukovinában 3-hoz a 14-ből.

A cseh pártok (108 mandátum) közül Csehországban 22,6 %-al (14) a Cseh Szociáldemokrata Párt győz. Legtöbb mandátumot (29) a 16,2 %-al második Cseh Agrárpárt szerzi, majd a Német Radikális Párt (16), a Német Agrárpárt (15), az Ifjúcsehek Pártja (14) és a Cseh Nemzeti Szocialista Párt (12). Morvaországban összességében a Cseh Katolikus Nemzeti Párt győz 26,0 %-al (7), a cseh kerületekben 36,5 %-al. Morvaországban a legtöbb mandátumot az összességében 18,5 %-al második CSSZDP szerzi (11). A 6,7 %-os Német Haladó Párt 6 mandátumhoz jut.

A lengyel pártok (83 mandátum: néppárt 24, konzervatív 17, liberális demokrata 13, nemzeti demokrata 10) Galíciában 80 mandátumhoz jutnak a 106-ból, bár az Ukrán Párt győz a Lengyel Néppárt előtt. Sziléziában a Lengyel Szociáldemokrata Párt második a Német SZDP mögött (a lengyel pártok összesen 3 mandátumhoz jutnak a 15-ből). A rutén pártok 31 mandátumhoz jutnak (ebből az Ukrán Párté 23). Galíciában az Ukrán Párt győz (bár az ukrán pártok összesen csak 26 mandátumot szereznek a 106-ból), Bukovinában hajszállal második a legerősebb román párt mögött (a rutén pártok 5 helyhez jutnak 5 román, 3 német és 1 zsidó mandátum mellett). A szlovén pártok 24 helyet szereznek (Krainában a Szlovén Néppárt győz). Az olasz pártok 19 mandátumot szereznek (konzervatív 10, liberális 6). Triesztben az Olasz Liberális Párt győz, Görz-Gradiscában az Olasz Néppárt. A horvát pártok 11 mandátumhoz jutnak (Dalmáciában a Horvát Párt győz). A román pártok 5 mandátumot szereznek (Bukovinában a Román Nemzeti Agrárpárt győz). A szerb pártok 2 mandátumhoz jutnak Dalmáciában. Egy mandátumot szerez Bukovinában a Zsidó Nemzeti (Cionista) Párt (bár 31,8 ezer szavazatából 23,2 ezret Galíciában kap).


 

 
 
  <<| előző térkép

80. Az Osztrák-Magyar Monarchia vallási viszonyai, 1910

>>| következő térkép

82. Országgyűlési választás Magyarországon, 1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék