EMA » térképek » Köztes-Európa » Az európai nemzetállamok megszilárdulása (1878-1914)
83. Országgyűlési választás Horvát-Szlavóniában, 1911
 
   
Az 1868 óta a Magyar Királyság részeként autonóm Horvát-Szlavóniában az 1906 májusi választás óta minimális többséggel kormányzó trialista (127a. térkép) Horvát-Szerb Koalíció 1907 nyári bukása után de facto alkotmányosságon kívüli kormányzás van. A koalíció 1908 februári abszolút választási győzelme után a bán felosztatja a gyűlést. A magyar kormány és a koalíció 1910 januári megegyezésével az egykor kormányzó Nemzeti Haladó Pártot újjáélesztő Nikola Tomasic bán alatt pár hónapra helyreáll az alkotmányos rend. A jogosultak arányát a lakosság 2,0 %-áról 10,5 %-ára szélesítő februári új választójogi törvény vidéken fenntartja a cenzusos közvetett választás rendszerét. A 88 választókerület egy-egy képviselőt küld a 90 fős száborba.

Az 1911 decemberi választáson a 190,1 ezer jogosult 61,5 %-a vesz részt. A választás három körzetben (Károlyváros, Vrbovsko, Korenica) érvénytelen. A győzelmet a Horvát-Szerb Koalíció szerzi meg 34,6 %-al (Egyesült Horvát Autonomista Párt 23,3 %, Szerb Nemzeti Autonomista Párt 9,2 %), s ezzel 24 képviselőt küldhet a száborba. A koalíció szavazóbázisát Dél-Szlavónia (Nova Gradiska, Vilicselo, Pozega, Garcin, Brod, Cerna), Északnyugat-Horvátország (Srivan Zabno, Krizevci, Novi Marot, Biskupec, Ivanec, Pregrada, Klanjec, Samobor, Jaska, Pisarovina) és Horvát-Dalmácia középső vidéke (Zengg, Karlobag, Gospic, Perusic, Otocac, Slunj) adja.

Második a keresztényszocialista Horvát Jogpárt 19,7 %-al (27 mandátum). A párt Horvátország középső részein (Kostajnica, Petrinja, Sziszek, Glina, Vrginmost, Vojnic), a vele összefüggő észak-dalmáciai körzetekben (Ogulin, Plaski, Brlog, Selce, Delnice, Bakar), a horvát tengerpart déli részén (Udbina, Srb, Gracac), valamint néhány szlavóniai (D. Miholjac, Valpovo, Eszék, Dalia, Pakrac) és szerémségi kerületben (Mitrovica) győz. A kormánypártként újraformálódó báni Nemzeti Haladó Párt a centrumpárti "eszéki csoporttal" együtt 17,2 %-ot (21) ér el. Győzelmeit elsősorban a Szerémségben (St. Pazova, Simanovci, Hrotkovci, Zimony, Ruma, Martinci, Morovic, Sid, Vinkovci, Vukovar, Nustar) és Szlavóniában (Vuka, Djakovar, Nasice, Verőce, Daruvár, Novska) aratja. A három zágrábi körzet közül kettőben győz (a harmadikban a Jogpárt). A 12,6 %-ot (8) elérő Parasztpárt a szerémségi Bosnjacitól eltekintve Közép-Horvátországban (Ludbreg, Novigrad, Bjelovar, Hercegovac, Cazma, Dugoselo, Velika Gorica) győz. A Szerb Radikális Párt a szavazatok 2,8 %-ával 3 szerémségi mandátumot szerez (Ilok, Irig, Karloca). A nagyvárosok közül Zágrábon és Zimonyon kívül Brod a koalícióé, Varasd a Jogpárté, Eszéken a kormánypárti centrumcsoport és a Jogpárt osztozik.

A kormányerők harmadszor is katasztrofális (hivatalosan közzé sem tett) választási veresége után az alkotmányt 1912. márc. 31-én felfüggesztve kormányozzák az országot (majd az 1913 decemberi választáson abszolút többséget elérő Horvát-Szerb Koalíciót ismét nem engedik kormányt alakítani).


 

 
 
  <<| előző térkép

82. Országgyűlési választás Magyarországon, 1910

>>| következő térkép

84. A Német Császárság keleti területeinek etnikai viszonyai, 1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék