EMA » térképek » Köztes-Európa »
87. Oroszok az európai Oroszországban, 1897
 
   
A 21.613,0 ezer km2 területű Orosz Birodalom 125.668,2 ezer lakosából 66,8 % (83.933,6 ezer) tágan vett orosz: 44,3 % nagyorosz (csak velük számolva a Habsburg Monarchia mellett Oroszországnak sincs abszolút többségű uralkodó nemzete), 17,8 % kisorosz (ukrán), 4,7 % fehérorosz (belorusz).

A Visztulai Kormányzóságokkal (Orosz-Lengyelország) és Finnországgal (de a Kaukázus nélkül) 5.390,0 ezer km2 területű európai Oroszország 106.226,8 ezer lakosának 71,0 %-a (75.433,9 ezer) tágan vett orosz (29,0 % kisebbség): nagyorosz 46,0 % (48.831,0 ezer), ukrán 19,5 % (20.750,2 ezer), belorusz 5,5 % (5.852,7 ezer).

A lengyel és finn területek nélküli európai Oroszország 50 kormányzóságából 43 tágan vett orosz többségű (22-ben arányuk 90 % fölötti). A hét kisebbségi kormányzóság közül arányuk a Baltikumban (309a. térkép) szórványjellegű (Észtföld 5,1 %, Lívföld 5,4 %, Kurföld 5,7 %, Kovno 7,3 %), a 47,6 %-os román többségű Besszarábiában (187. térkép) 27,8 %. Kazany és Ufa tatár többségű. A 10 visztulai lengyel kormányzóság (9. térkép) 9.455,9 ezer lakosának 6,7 %-a orosz, csak a Lublini (21,1 %) és a Siedlcei kormányzóságban (16,5 %) alkotva számottevő kisebbséget (politikai vetülete 35b. térkép). A Finn Nagyhercegség (5. térkép) nyolc kormányzóságának 2.555,5 ezer lakosából mindössze 0,2 % orosz.

Az európai Oroszország 30.805,8 ezer fős (29,0 %) kisebbségéből 7,4 % (7.865,5 ezer) lengyel, 4,7 % (4.982,2 ezer) zsidó, 2,8 % (2.985 ezer) finn, 1,6 % (1.719,5 ezer) német, 1,6 % (1.650,1 ezer) litván, 1,3 % (1.427 ezer) lett, 0,9 % (993,8 ezer) észt.


87a) Pravoszláv vallás az európai Oroszországban, 1897

Az Orosz Birodalom lakosságának 69,9 %-a pravoszláv, 10,8 %-a muzulmán, 8,9 %-a római katolikus, 4,9 %-a protestáns, 4,1 %-a izraelita, 1,0 %-a egyéb keresztény.

Az európai Oroszország (a Visztulai Kormányzóságok és Finnország nélkül) lakosságának 83,7 %-a pravoszláv, 4,6 %-a római katolikus, 4,0 %-a izraelita, 3,8 %-a muzulmán, 3,5 %-a protestáns, 1 %-a egyéb keresztény. A nagy vallási határok (2. térkép) Besszarábia kivételével egybeesnek az etnikai határokkal (a román többségű Besszarábia lakosságának 84,4 %-a pravoszláv).

A nyugat-oroszországi kormányzóságok közül nem éri el a 90 %-ot a pravoszlávok aránya a Szentpéterváriban (83,1 %), Vityebszkiben (61,0 %), Mogiljoviban (84,5 %), Minszkiben (73,5 %), Grodnóiban (57,5 %), Volhíniaiban (70,8 %), Kijeviben (84,8 %), Podóliaiban (78,8 %) és Herszoniban (81,5 %). A baltikumi kormányzóságok közül Észtföldön a lakosság 89,9 %-a protestáns (9,2 %-uk pravoszláv), Lívföldön 79,9 %-a (15,6 %-uk pravoszláv), Kurföldön 76,4 %-a (5,0 % pravoszláv). Finnország lakosságának 98,0 %-a protestáns, a Visztulai Kormányzóságok 74,3 %-a római katolikus (7,2 %-uk pravoszláv).


 

 
 
  <<| előző térkép

86. Országgyűlési választás a Német Császárságban, 1912

>>| következő térkép

88. A Baltikum etnikai viszonyai, 1897

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék