EMA » térképek » Köztes-Európa »
90. Az 1905-ös forradalom az európai Oroszországban
 
   
A társadalmi feszültségeket a Japántól elszenvedett katonai vereség élezi robbanásig. A Mandzsúria egyrészének orosz megszállása miatt 1904 februárjában induló háborúban 1905. jan. 2-án (1904. dec. 20.) elesik a 159 napja körülzárt Port Arthur erődje, a japán csapatok szárazföldi vereséget mérnek az orosz hadseregre Mukden/Senjangnál 1905. febr. 19-márc. 10. (február 6-25.) között, majd a Koreai-szoros Csuzima szigeténél 1905. máj. 27-28-án (14-15-én) megsemmisítik az odairányított balti flottát.

A forradalom az 1905. jan. 22-i (9-i) 140 ezres pétervári munkástüntetés ezer halottal és ötezer sebesülttel járó lövetése nyomán robban ki. A sztrájkok, tüntetések, flottalázadások (köztük a "Patyomkin herceg" cirkáló júniusi odesszai lázadása), parasztmozgalmak év végén a moszkvai (és más nagyvárosi) felkelésbe torkollnak. A parasztmozgalmak 1906 július-augusztusában tetőznek, elsősorban a húsz volgai kormányzóságra kiterjedő éhínség miatt. A megmozdulások 1907-ig tartanak.

II. Miklós a politikai szabadságjogokat és törvényhozó joggal felruházott választott országgyűlés (duma) életrehívását deklaráló 1905. okt. 30-i (17-i) cári manifesztummal megalapozott jelentős reformokra kényszerül.


90a) Szibériai száműzetési helyek a cárizmus alatt

Köztörvényes elítélteket 1648-tól, politikai foglyokat 1729-től száműznek Szibériába.

A sokáig "lábon" érkező foglyok szállításánál a századfordulótól megnő a száműzöttek munkájával épülő transzszibériai vasút jelentősége (1900-ra Csitáig, a világháború küszöbére Sztretyenszkig készül el). A nagy folyók (Ob, Jenyiszej, Lena) mellett a száműzetési helyek jórésze is a vasútvonal mentén van.

A legtöbb politikai foglyot az 1825-ös dekabrista lázadás kapcsán, az 1830-31-es és 1863-as lengyel felkelés során, valamint az 1880-as évektől (az erősödő politikai ellenzékek felszámolása idején) küldik Szibériába.

A híres száműzöttek közül Ragyiscsev (1792) Ilimszkbe, Dosztojevszkij (1849) Omszkba, Bakunyin (1854) Tomszkba, Csernyisevszkij (1862) Vilujszkba kerül, az ismertebb bolsevik vezetők közül Sztálin Turuhanszkba, Kurejkába, Krasznojarszkba, Novaja Udába, Lenin Susenszkojéba, Trockij Uszt Kutba.

Az 1891-es összeírás szerint 195 ezer száműzött közül 100 ezer lengyel lázadó, 40 ezer orosz köztörvényes, 50 ezer politikai és 5 ezer önkéntes (száműzöttek családtagjai, illetve a büntetés letelte után letelepülők).

Az 1900. jún. 23-i (10-i) cári rendelet megtiltja a szibériai (és kaukázusontúli) száműzetést. Az elítéltek börtönbe vagy Szahalin szigetére kerülnek. Fontos száműzetési hely marad a Szlovecki-szigetek a Fehér-tengeren.


 

 
 
  <<| előző térkép

89. Analfabéták a Baltikumban, 1897

>>| következő térkép

91. Az 1905-ös forradalom a lengyel területeken

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék