EMA » térképek » Köztes-Európa »
93. Országgyűlési választás Finnországban, 1911
 
   
A finn politikai színkép az 1863-64-es tartományi gyűlésre körvonalazódik. Jellemzője a stabilitás, a paraszti demokrácia, egyfajta "skandinávizmus", a svédbarát ("svekomán") és oroszbarát polarizáció (utóbbiból jön létre a "fennomán" nemzeti irányzat), a szociáldemokrata hegemónia.

A cárizmus a századvégi retorziók (1899: alkotmány felszámolása, 1900: rendi gyűlés jogkörének redukálása, orosz nyelv bevezetése) után az orosz-japán háború és a belső elégedetlenség közepette kényszerül engedményekre. Az 1904-1906-os utolsó rendi gyűlés törvényei alapján 1907. márc. 15-16-án tartják az első általános választást, amelyen az 1.272,9 ezer jogosult 71,0 %-a vesz részt. Az 1908. jún. 2-i rendelet a Riksdag jogkörét az oroszországi Állami Duma mindössze négy és az Államtanács két finn képviselőjére ruházza. A gyűlést a reakció éveiben (1908-1916) rendszeresen újjáválasztják, lényegében változatlan összetételben.

Az 1911-es választáson az 1.350,1 ezer jogosult 59,8 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok száma mindössze 4,7 ezer (0,6 %). A győzelmet 40,0 %-al az 1899-ben alakult Szociáldemokrata Párt szerzi meg, s 86 képviselőt küldhet a 200 fős Riksdagba. A 16 választókerületből 10-ben győz, hétben abszolút többséggel. A népesebb és fejlettebb középső és déli területeken sikeres, ám döntően vidéki szavazatokkal. Legjobb eredményeit Dél-Hämee (59,4 %), Észak-Hämee (58,2 %), Észak-Turun/Porin (57,1 %) és Kelet-Kuopio (53,8 %) kerületekben éri el. A nem szociáldemokrata választókerületek központjai közül első helyre kerül Ouluban (46,7 %) és Kemiben (47,4 %).

Második a szavazatok 21,7 %-ával (43 mandátum) a finn egyenjogúságot célul tűző, induláskor jórészt oroszbarát, kezdetben döntően a papi és paraszti rend támogatta Finn Párt. Választókerületben nem győz, de első helyre kerül Hämee városában (40,5 %), a kelet-kuopioi Joensuuban (35,6 %) és a lappföldi Kittiläban (41,9 %). Harmadik 14,9 %-al (28) a Finn Párt progresszív radikálisai vezette, 1890-ben alakított Ifjú Finn Párt. Csak Lappföldön győz ugyan (44,6 %), de első helyre kerül több kerületi központban (Viipuri 50,2 %, Mikkeli 47,1 %, Sortavala 46,8 %, Kuopio 43,3 %, Jiväskilä 41,6 %). Negyedik 13,3 %-al (26) a kezdetben döntően a nemesi és polgári rend (valamint a svédországi finn emigráció) támogatta, később kispolgári-paraszti orientációjú Svéd Párt (1906-tól: Svéd Néppárt). Bázisa Uudenmaa és Vaasa svéd kisebbsége. Győz 42,3 %-al Uudenmaa kormányzóságban (ezen belül 42,6 %-al a Viapori/Seaborggal összekapcsolt fővárosban), 43,4 %-al Észak-Vaasa (Jakobstad/Pietarsaari 58,6 %) és 44,7 %-al Dél-Vaasa kerületben (Vaasa/Nikolainkaupunki 58,3 %), valamint az Áland-szigeteken. Szociáldemokrata kerületi győzelem közepette lesz első Turkuban (29,4 %). A 7,8 %-al (16) ötödik Agrárszövetség bázisa a gyéren lakott paraszti vidék: Dél-Ouluban 36,4 %-al, Észak-Ouluban 33,5 %-al lesz első, bár mindkét kerületközpontban (Oulu, Kemi) szociáldemokrata győzelem születik.


 

 
 
  <<| előző térkép

92. Választás az oroszországi Állami Dumába, 1912

>>| következő térkép

94. A Balkán nyelvi viszonyai, 1910

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék