A hadban álló katonai szövetségek a négy és fél éves küzdelem során félelmetes nagyságú polgári lakost mozgósítanak: Oroszország 15,1 milliót, Németország 13,3 milliót, a Monarchia 8,3 milliót, Franciaország 7,9 milliót, Anglia 5,7 milliót, Olaszország 5,6 milliót. Még az olyan kis országok mozgósított lakossága is eléri az egymilliót, mint Románia vagy Szerbia.
Halottakban a kontinens összesen 8.144 ezer főt veszít. A halottak számát tekintve a legnagyobb veszteség Németországot (1.850 ezer) és Oroszországot (1.700 ezer) éri. Utánuk következik Franciaország (1.390 ezer), a Monarchia (1.200 ezer) és Anglia (997 ezer).
A lakossághoz viszonyított arányokat tekintve a legmagasabb Románia 340 ezres embervesztesége (4,7 %), s csak jóval utána következnek a többi hadviselők: Franciaország 3,5 %-al, Németország és Anglia 2,8 %-al stb. Viszonylag kicsi az induláskor semleges Portugália (7,5 ezer) és Görögország (5,5 ezer) embervesztesége.
112a) Halottak és rokkantak az I. világháborúban
Rokkantakban a kontinens vesztesége 19.440 ezer fő (az összes veszteség mintegy 70 %-a). Számszerűleg legnagyobb veszteség Oroszországot (4.950 ezer) és Németországot (4,250 ezer) éri, de megközelíti őket a Monarchia is 3.620 ezer fős veszteségével. Utánuk külön kategóriaként Franciaország (2.500 ezer) és Anglia (2.300 ezer) következik.
Együttvéve halottakban és rokkantakban a kontinens vesztesége 27.584 ezer fő, a korabeli Európa lakosságának közel 6,0 %-a. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a háború rengeteg embert tett földönfutóvá. számuk egyedül Köztes-Európában eléri a 6.150 ezer főt (144. térkép).
A legnagyobb veszteség Oroszországot (6.650 ezer) és Németországot (6.100 ezer) éri. Külön kategóriát jelent a Monarchia (4.820 ezer), őt követi Franciaország (3.890 ezer) és Anglia (3.300 ezer).
A lakossághoz viszonyított arányokat tekintve a legnagyobb veszteség itt is Romániát éri (11,8 %), majd Franciaország (9,9 %), Németország (9,4 %) és Anglia (9,1 %) következik.
A természetes gyarapodást és a migrációt is beszámítva 1910 és 1920 között az országok többségében (Versailles utáni változatlan területen számolva) nő, vagy rosszabb esetben stagnál (Belgium, Csehszlovákia) a lakosság. Kivételt képez elsősorban Franciaország (735 ezres csökkenés) és Lettország (656 ezres csökkenés), mellettük Jugoszlávia (317 ezres csökkenés) és Ausztria (112 ezres csökkenés). Németország lakossága viszont - különböző okok miatt - 1910-1920 között 4,7 millióval, Angliáé 1,8 millióval nő.
Az Európán kívüli hadviselők közül az USA halottainak száma 116 ezer, a sebesülteké közel 206 ezer. Japán esetében a megfelelő számok 400, illetve 1.200 fő.
|
|
|