EMA » térképek » Köztes-Európa »
213. Nagyszerb területi célok, 1941
 
   
Az 1941-es csetnik propagandatérkép részint az I. világháborús igényeket ismétli (172, 174c. térkép), részint és főként - a szerb-horvát ellentét tükröződéseként - a belső etnopolitikai viszonyok átszabásában új elemeket is tartalmaz.

Hagyományos szerb, pontosabban délszláv igénynek minősíthető Isztria és az Isonzón túli szlovén területek megszerzése. Ez esetben a térkép egészében Szlovéniának szánja Isztriát, dacára a félsziget keleti részén található horvát lakosságnak. Megkapja Szlovénia a carneirói adriai kijáratot a horvát Fiuméval. Ugyancsak Szlovénia kapja Karintia korábban is vitatott déli részét Klagenfurttal, valamint egy-egy határmenti sávot Stájerországból és Magyarországtól. Utóbbi esetében a Dráva balpartján csaknem Barcsig és nagyjából Nagykanizsa magasságában húzódik az igény határa.

Szerbia hagyományos követelése Magyarországtól Baranya és Bácska, a Pécs-Baja-Szeged vonallal (és e városokkal) bezáróan. Romániának meghagyja ugyan a Bánát románok által is lakott északi szeletét, azonban Temesvár, Resica és Orsova Szerbiához kerül. A szerb-bolgár határt kiegyenesítve Szerbiához kerül a vidini Duna-kanyar a várossal és lényegében a Timok egész jobbparti részével, valamint a bolgár kiszögellés a Nisava forrásvidékétől, az Osogovska-hegység bolgár kézen maradt keleti felével (Kustendil). Az egyedüli szomszéd Görögország, akivel szemben a csetnikeknek nincs területi igényük.

Ugyancsak hagyományosnak minősíthető szerb igény Észak-Albánia megszerzése nemcsak a Drinig, hanem a folyó egész medencéje, továbbá a közép-albán tengerpart Durrëssel bezáróan. Olaszországtól elveszi a térkép egész Dalmáciát a szigetekkel (beleértve Lastovót is).

A belső átrendezés meghatározó mozgatója a szerb-horvát ellentét. A Monarchia korabeli Horvát-Szlavóniára leszűkített Horvátország csak az egykori Magyar Királyság tengerpartjának középső részét kapja meg, az északi rész szlovén, a déli szerb lesz. A Kvarneróban Szerbiához kerül az Olaszországtól elvett Cres és mindkét Losinj-sziget, valamint Zadartól Durrësig az egész dalmát tengerpart - a spliti körzet (jelentős hátországgal Knintől Mostarig) Szerbián belüli autonóm tartományként.

Horvátországot és Szlavóniát a térkép az egykori határőrvidékhez hasonlóan (43. térkép) kettévágja: a szerb Boszniát egy a Pakrac körzeti szerbeklakta területen áthaladó korridor köti össze Baranyával. Végül Szerbiához csatolják a nagyvonalúan értelmezett Szerémséget Eszékkel és Vinkovcival bezáróan. Horvátországot a térkép minden szárazföldi külső országhatártól elvágva teljesen kiszolgáltatja Szerbiának.

A térkép az 1991-es szerb-horvát háború során változatlan formában újra előkerül. A szerb katonai lépések jelentős részben illeszkednek az itt kitűzött belső területi célokhoz (288. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

212. Az Adriai Tengermellék a II. világháborúban

>>| következő térkép

214. A II. világháború, 1941-1945

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék