EMA » térképek » Köztes-Európa » Köztes-Európa mint szovjet védőzóna (1945-1989)
251. Országgyűlési választás Magyarországon, 1945
 
   
A megszállt Magyarország 1945. nov. 4-i első országgyűlési választására a győztesek igényének és a háború utáni légkörnek megfelelően a jelentős pártok - Független Kisgazdapárt (FKGP), Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP), Magyar Kommunista Párt (MKP), Nemzeti Parasztpárt (NPP) - koalícióba (népfront) tömörülnek, közös listát azonban végül nem állítanak (az angolszász hatalmak a pártok külön listájától teszik függővé a diplomáciai elismerést). Indul még a kis Polgári Demokrata Párt. Jobboldali pártok indulását nem engedélyezik, így a legális pártok közül a "legjobboldalibb" Kisgazdapárt játssza el a gyűjtőpárt szerepét.

A választáson az 5.164,7 ezer jogosult 92,1 %-a vesz részt. Az érvénytelen szavazatok aránya 1,0 % (43,9 ezer).

A győzelmet az érvényes szavazatok 57,1 %-ával a Kisgazdapárt szerzi meg. A szociáldemokrata Győr városát kivéve (ahol a 44,3 %-al győztes MSZDP mögött 35,9 %-al második) mindenütt győz, a 38 megyei és önálló városi választókerületből 27-ben abszolút többséggel. Legjobb eredményt a nyugati határszélen (Vas 75,8 %, Somogy 77,0 %, Zala 75,1 %, Sopron 71,1 %), az északkeleti határszélen (Abaúj 77,2 %, Szatmár-Bereg 72,3 %), valamint Kecskemét városában (72,7 %) ér el. A 10 relatív többségű győzelem közül legalacsonyabb az arány Békés (39,9 %), Komárom-Esztergom (40,8 %) és Csanád megyében (43,1 %). A fővárosban 50,5 %-al győz.

A 17,4 %-al második Szociáldemokrata Párt Győr mellett jól szerepel néhány más városban (Szombathely 36,2 %, Pécs 33,2 %, Székesfehérvár 30,3 %, Debrecen és Miskolc 29,1-29,1 %). Budapesten a szavazatok 23,6 %-át szerzi meg. A megyék közül a legjobb eredményt Komárom-Esztergomban (25,3 %) és Győr-Mosonban (24,6 %) éri el. Harmadik a kommunista párt 16,9 %-al. A 6,9 %-al negyedik Nemzeti Parasztpárt második helyet ér el Hajdú megyében (24,5 %), jól szerepel Békésben (17,0 %) és Szabolcsban (14,8 %).

A választási eredménynek megfelelően a nemzetgyűlés 421 mandátumából 245-öt szerez meg az FKGP (az MKP 70-et, az MSZDP 69-et, az NPP 23-at, s mellettük bekerül még a Polgári Demokrata párt 2 képviselője, valamint 12 független). Kisgazda dominanciájú kormány alakul, azonban a további politikai harcot a főhatalmat gyakorló szovjet dominanciájú Szövetséges Ellenőrző Bizottság dönti el (a kommunisták javára).


251a) Kommunista szavazatarány Magyarországon, 1945

Az 1945 novemberi választáson a 16,9 %-al harmadik Magyar Kommunista Párt legjobb eredményét a "Viharsarokban" (Csanád 29,2 %, Békés 26,2 %), valamint Komárom-Esztergom (28,8 %) és Nógrád (27,4 %) megyében éri el. Budapesten a szavazatok 19,6 %-át szerzi meg. Leggyengébben Somogy (5,8 %), Zala (7,3 %), Szatmár-Bereg (7,6 %) és Abaúj megyében (8,8 %), valamint Székesfehérvár (7,0 %) és Kaposvár (7,2 %) városokban szerepel.


 

 
 
  <<| előző térkép

250. Magyarok a határokon túl, 1980

>>| következő térkép

252. Jugoszlávia helyreállítása a II. világháború után

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék