EMA » térképek » Köztes-Európa »
53. A keleti kérdés a XIX. században
 
   
A keleti kérdés mint a gyengülő Török Birodalom - elsősorban európai - területeinek sorsa egy esetleges felbomlás esetén az 1768-1774-es orosz-török háborút lezáró kücsük-kajnardzsi békével (41. térkép) kap európai dimenziót. A II. Mahmud (1808-1839) reformkisérleteit (hadseregreform, janicsárhatalom 1826-os felszámolása) megtörő 1828-1829-es orosz-török háborúban meggyengült oszmán fennhatóság felszámolását (Mohammed Ali, 1831-1833) már európai intervenció (Oroszország) akadályozza meg. Az orosz befolyás (Unkiar-Iszkelesz, 1833) ellen azután közösen lépnek fel a rivális hatalmak (1839-1841). Ettől kezdve a Porta asszisztál a létét érintő nagyhatalmi döntésekhez.

A XIX. sz. utolsó harmadától Olaszország és Németország kapcsolódik be a keleti kérdésbe, a XX. sz. elején pedig - főleg a macedón kérdés kapcsán (97. térkép) - a balkáni kisállamok.


53a) Mohammed Ali birodalma, 1830 körül

A francia sereg kivonulása után a szultán 1805-ben Mehmet (Mohammed) Ali albán tisztet bízza meg Egyiptom pacifikálásával, aki 1806-tól alkirályként (az 1952-es forradalomig fennálló) dinasztiát alapítva saját hatalmát alapozza meg: visszaveri a brit támadást (1807), megtöri a mamelukok hatalmát (1811), francia segítséggel korszerűsíti országát, alexandriai központtal modern hadiflottát teremt. Hódító hadjáratait (1812: Medina, 1813: Mekka, 1818: Darja, 1822: Núbia stb.) kiváló hadvezére, Ibrahim fia viszi sikerre. A görögök ellen Mahmud már hozzá fordul segítségért, aminek fejében Krétát szerzi meg (50, 52. térkép).

A meggyengült Porta ellen 1831-ben indított hadjárat során Ibrahim elfoglalja Libanont és Szíriát, s Konyánál megverve a szultán utolsó hadseregét 1832 decemberében a főváros alá érkezik. Az orosz flotta 1833 februári demonstrációja és az orosz csapatok boszporuszi partraszállása azonban meghátrálásra készteti. Mahmud birodalmának területi integritását és a fegyveres segítséget Unkiar-Iszkeleszben a cár garantálja, Mohammed Ali pedig az 1833-as kutahyai szerződésben Szíria és Libanon megtartása fejében elismeri a szultán fennhatóságát. Birodalma a közel-keleti hódítások mellett kiterjed egész Egyiptomra, Szudán és az Arábiai-félsziget nagyrészére.

Az 1838-as brit-török kereskedelmi szerződés bojkottja miatt 1839-ben a szultán üzen hadat, de a francia támogatást élvező Ibrahim Nizipnél győz (a török flotta is átáll). A szultán halálával felmerül a Mohammed Ali vezette erős török birodalom veszélye, ezért a nagyhatalmak közbelépnek: a londoni egyezmény (1840) uralmát a Porta fennhatóságának formális elismerése mellett Egyiptomra korlátozza (visszaadni kényszerül Krétát is). Cserében a nagyhatalmak kollektíven garantálják a Török Birodalom integritását (az 1841-es egyezmény elzárja a Szorosokat Oroszország elől).


 

 
 
  <<| előző térkép

52. A független Görögország, 1830

>>| következő térkép

54. Nemzeti mozgalmak a lengyel területeken, 1830-1848

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék