EMA » térképek » Köztes-Európa »
85. Lausitz és a szorbok a XI-XX. században
 
   
A szorbok a legnyugatibb szlávokként az i. sz. V. században kerülnek a délnyugatról az Elba, északról a Spree (Spreewald), keletről a Luzsicei/Lausitzi-Neisse, azon túl a Bóbr, délen a Lausitzi-hegység határolta területre.

A Szorb (Lausitzi) határőrgrófság 806-tól a Frank Birodalom része (1018-31 között Lengyelország birtokolja). Az 1368-ban a Luxemburg-ház alá kerülő Lausitz Cottbus környéki részét a dinasztia kihalásával 1445-re a brandenburgi Hohenzollern-ház szerzi meg (és megtartja Poroszország is), nagyobb része Alsó- és Felső-Lausitz őrgrófságba szervezve az osztrák Habsburgok kezére jut. A XVI. sz. elején 166 ezres szorb etnikum északon a Spree-Frankfurt-Krosnó magasságig terjed, keleten a Bóbr, dél felé a Lausitzi-Neisse határolja, délen a Spree forrásvidéke Bautzen alatt, délnyugaton a Fekete-Elster (kisebb részben az Elba), északnyugaton túllépi a Dahmet. Az 1648-as vesztfáliai szerződésekkel a két őrgrófságot végleg megszerzi Szászország, 1806-12-ben a Rajnai Szövetség része. Az 1815-ös újrafelosztással az északi rész Cottbussal Poroszországnak, a kisebb déli Bautzennel Szászországnak jut (ez lesz a XIX. századi szorb nemzeti reneszánsz központja). Szűkülő lakóterületük (1789) északon a Schwieloch-tóig, keleten a Neisséig, nyugaton (a senftenbergi kitüremkedéssel) a Dahme-Kamenz vonalig terjed. Az 1845-ös népszámláláskor Porosz-Lausitzban 90,7 ezer, Szász-Lausitzban 42,5 ezer szorb él. Számuk 1884-ben tetőzik 166,1 ezerrel, lakóterületük ekkor nyeri el ismert formáját Cottbus-Bautzen között.

Lausitz/Luzsice 11 kerületében (Porosz-Lausitzban az alsó-sziléziai Liegnitzi területen Rothenburg és Hoyerswerda, a brandenburgi Frankfurti területen Kottbus, Kalau, Spremberg, Lübben és Luckau; Szász-Lausitzban, azaz a Bautzeni területen Kamenz, Bautzen, Löbau és Zittau kerület) 1910-ben összesen 114,9 ezer szorb él, a lakosság 12,8 %-a. Porosz-Lausitz 16,4 %-a (74,2 ezer) szorb. Alsó-Lausitz Kottbusi kerületének többségét adják 57,7 %-al (30,2 ezer), de Kottbus városában csak 1,3 ezer szorb él (2,7 %). Jelentős kisebbséget alkotnak 37,3 %-al (16 ezer) Hoyerswerda, számottevőt Rothenburg (17,2 % = 12,3 ezer) és Kalau (11,5 % = 10,8 ezer) kerületben. A Szász-Lausitzban élő 40,7 ezer (9,2 %) szorb száma és aránya legnagyobb Bautzen kerületben (27,3 ezer = 26,3 %), de Bautzen városában csak 3,7 ezren élnek (11,3 %). Kamenz kerületben arányuk 8,9 % (6,7 ezer).

A szorbok 1925-ben 71 ezres (Porosz-Lausitz 42,8 ezer, Szász-Lausitz 28,2 ezer) száma 1938-ig 111,3 ezerre nő. A náci népirtást megsínylik (1946 = 32,1 ezer). A szovjet zónában 1947-ben kulturális autonómiát kapnak (az NDK 1952-ben Cottbushoz csatolja Hoyerswerdát, Brandenburg területét növelve Szászország rovására). Számuk tovább apad (1956 = 80,3 ezer, 1987 = 67,0 ezer), az 1980-as évek közepén már csak egy Bautzen-Kamenz közötti kis területen vannak többségben.

A szláv szorb vidék a XX. században a nagylengyel és nagycseh igények hivatkozási alapja (163a, 315a. térkép).


 

 
 
  <<| előző térkép

84. A Német Császárság keleti területeinek etnikai viszonyai, 1910

>>| következő térkép

86. Országgyűlési választás a Német Császárságban, 1912

 
 
 

KERESÉS

AZ ADATBÁZISRÓL

  :: a könyvről
  :: bibliográfia
  :: névmutató

MÁS ADATBÁZISOK

:: Köztes-Európa kronológia 1756-1997
:: Sebők László térképgyűjteménye
:: Helységnévváltozások Köztes-Európában
   

(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék